A KSH legfrissebb adatai szerint 7,2 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben. Jóra nem számíthattunk, de ez a színvonal mind a külföldi, mind a hazai elemzőket meglepte. A hivatal adata némileg kedvezőbb az előző negyedévihez képest, amikor 7,5 százalékos volt a visszaesés, de így is Európa egyik leggyengébb GDP-adatát „produkáltuk”. Ebben az évben – szeptemberig bezárólag – 6,9 százalékos volt a recesszió.
A vártnál rosszabb GDP-eredményt a vásárlási kedvünk vártnál nagyobb visszaesése okozta. A KSH adataiból kiderül ugyanis, hogy a kiskereskedelmi forgalom 7 százalékkal zuhant ebben az időszakban. A kereskedők nyilván a karácsonyi szezontól remélnek némi javulást, de a spórolás miatt a szokásos év végi roham minden bizonnyal elmarad az idén.
Szintén lefelé húzta a GDP-t az építőipar drámai visszaesése, amit csak tetézett a lakástámogatási rendszer megnyirbálása. A pénzügyi szektor azonban már lassú jeleit mutatja a kilábalásnak, az OTP például 130 milliárdos nyereségre tett szert.
A szakértők egybehangzó véleménye szerint az idén összességében 6,6 százalékos lesz a gazdaság visszaesése. Londoni pénzügyi elemzők ugyanakkor úgy látják, hogy Magyarország már elérte a mélypontot. A JP Morgan munkatársai szerint a KSH rossz híre ellenére már elindultunk a kilábalás útján. Meggyőződésük szerint bizakodásra adnak okot a szeptemberi növekvő ipari termelési adatok, melyek arra engednek következtetni, hogy „feltámadhat” a feldolgozóipar. A Barclays Capital elemzői a jövő évet illetően optimistábbak a magyar kormányhoz képest. Előrejelzésük szerint 2010-ben már 0,5 százalékos növekedés is lehetséges.
Pulay Gyula megkeresésünkre elmondta: a recesszió ilyen szintű elmélyedése nem pusztán a válság rovására írható. Mint az ÁSzKut (az Állami Számvevőszék kutatóintézetének) vezetője kifejtette, az elmúlt időszak elhibázott gazdaságpolitikájának következménye az ország jelenlegi állapota.
A probléma egészen a rendszerváltást követő időszaktól datálódik. Az előző kormányok gazdaságpolitikája a külföldi befektetőket privilegizálta, állami forrásokból, adókedvezményekkel támogatta őket. A gazdasági növekedés jórészben az ő tevékenységüknek köszönhető, ugyanakkor a hazai kis- és közepes vállalkozások nem tudtak rácsatlakozni erre a hullámra. A kutató hangsúlyozta, hogy az eddigi kormányok nem tartották prioritásnak a hazai vállalkozások megerősítését, így nem válhattak alkalmassá arra, hogy a multinacionális vállalatok beszállítói legyenek. A rendszerváltással tehát egy duális, két pólusú gazdaság jött létre, ahol egy magas technológiájú külföldi tulajdonú szektor mellett, a mindennapos túlélésért küzdő hazai kisvállalkozói réteg egyszerre magas exportnövekedést produkált ugyan, de viszonylag szolíd volt a gazdaság növekedése, és igen alacsony a foglalkoztatottság szintje. Mivel a növekedés motorja az export lett, jelentőssé vált az ország kitettsége a külföldi folyamatoknak.
Pulay Gyula kiemelte, hogy a válság szempontjából ennek a szerkezetnek külön jelentősége van, hiszen a gazdaságunk jelenetős mértékben ki van téve a külső folyamatoknak. Emiatt érint a válság bennünket lényegesen jobban, mert az exportteljesítményünk jelentősen befolyásolja az egész gazdaság teljesítményét – szögezte le.
Szintén a válsággal függ össze, hogy terjedelmessé vált az állam a GDP-hez viszonyítva, ami túl sokba került az adófizetőknek. A fordulópont 2000-ben volt, addig a Bokros-programtól kezdve szigorú volt a költségvetési politika, de azóta – főleg 2006-tól kezdve – messze a lehetőségei felett költekezett az állam. Az elmúlt évek viszonylagos fellendüléséből – a nem megfelelő gazdaságpolitikának köszönhetően – nem sikerült kellő tartalékokat összegyűjtenünk, belső piaci növekedést elérni, ami most nagyon hiányzik. Kényszerhelyzet alakult ki. Így a válság idején – más államokkal szemben – nem tud arra költeni a kormány, hogy élénkítse a gazdaságot, a lakossági fogyasztást. Ellenkezőleg, az áfaemeléssel, megszigorításokkal szűkíti a lakosság vásárlóerejét. Sikeresen, ahogy ez a kiskereskedelmi forgalom adataiban is visszaigazolhatók. Ezekkel pedig nem tesz mást, mint felerősíti a válság hatását, és megnehezíti, hogy magához térhessen a gazdaság – fogalmazott Pulay Gyula.
Problémának számít, hogy nincsen jövőképe, stratégiája az országnak. Az előremutató politika pedig lényegesen előnyösebb lenne, ellenkezőleg maradnak az állandó kényszerek, amelyek eddig meghatározták az országot. Pusztán az alkalmazkodás nem elegendő a sikerhez, marad a stagnálás.
Európa felett derül az ég
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az unió egésze már kijött a recesszióból, és újra növekedésnek indult. Az euróövezet 15 országában már 0,4 százalékos növekedést tapasztaltak. A 27 tagországra vetítve ez csupán 0,2 százalék volt a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest, ami azt mutatja, hogy az EU már túljutott a mélyponton. Ez igaz akkor is, ha az egész évre vetítve 4 százalék körüli a visszaesés mértéke. Németországban 0,8, Franciaországban 0,3 százalékkal nőtt a GDP a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest. A volt szocialista országok többségében is pozitív tendencia vált uralkodóvá: a cseheknél 0,8, a szlovákoknál 1,6 százalékkal bővült a gazdaság ebben az időszakban. Továbbra is rossz hírek érkeznek ugyanakkor Romániából és Bulgáriából, ahol egyelőre tovább mélyül a recesszió.
2009. 11. 20. (XIII/47)
