A kormány benzint és gázolajat érintő áfaemelése rögtön beindította a régi reflexeket, hiszen a mai árfolyamon 50 forintot lehet a gázolaj literén nyerni, míg a benzinen majdnem 60-at. A politikai rendszer ugyan változott, a késő kádári beidegződések viszont – úgy látszik – mindent túlélnek. Az év első napjaiban még csendes volt a forgalom a Gyula–Varsánd határátkelő kilépő oldalán. „Ahogyan azonban beindult a szilveszter utáni élet, úgy jelentek meg a polgárok, akik tankolni igyekeztek a túloldalra” – mondja a határőr, aki futólag tekint bele az okmányokba. Gyulánál átkelve négy kút fogadja az autósokat, ahol 268–271 forintért mérik a benzint, valamint 253 és 255 forint között a gázolajat. A határon átkelő személyautó-forgalom szinte csak idáig jön, de a kutasok fel vannak készülve a rohamra. Egyikük, Dan, már a rendszerváltás óta itt dolgozik, és számtalan nagy „vásárlási hullámot” élt át, sőt volt, hogy a benzinkúton cukrot, lisztet és tűzifát is árultak. A határ közeli települések lakói szinte csak itt tankolnak, már ha van pénzük üzemanyagra, de a magyar kutak is megélnek valahogy, mert a legtöbben csak ezer-kétezer forintért tankolnak.
Az egyik kútnál idős házaspár: a férfi annyit volt hajlandó elárulni, hogy Gyuláról jött, és az áremelés óta kétszer járt itt – habár korábban ritkán tankolt a határon túl. 40 liter 95-ös benzint vett, számítása szerint ezzel körülbelül 3 ezer forintot spórolt. Minőségi problémája még nem volt az üzemanyaggal, hozzáteszi: az összes ismerőse ide jár. Találkoztunk egy békéscsabai férfival is, aki először jött a varsándi benzinkútra. Véleménye szerint most már a közel 25 kilométeres utat is érdemes vállalni – igaz, ő nemcsak az autója tartályát töltötte meg gázolajjal, hanem egy 20 literes kannát is. A csabai illetőségű férfi elmondta, sokat autózik, dolgozni is kocsival jár. Számítása szerint ez a mennyiség 800 kilométernyi útra, akár 3-4 hétig is elég lesz. A következő autós a padkára parkolt, úgy tankolt a benzinkúton. A szemfüles vásárló kitapasztalta, hogy ha megbillenti a kocsit, több fér a tankba. A marmonkannában vitt üzemanyag esetében azonban határozottan állítja: felesleges kockázatot vállalnak az emberek, mert a határon a vámosok nem nézik jó szemmel az ilyen trükközést. Miközben tankol, mentegetőzik, neki nem volt soha stílusa az olcsóbb keresése, de mióta az állását elveszítette, minden fillérre oda kell figyelni a családi költségvetésben. Egy tele tank benzinen nyert 4 ezer forint pedig komoly megtakarításnak számít. Szégyent ugyan nem érez, de a rendszerváltástól nem a romániai tankolási lehetőséget várta elsősorban.
A magánszféra tankolási szokásaiba már beépült a határokon túli tankolás, továbbra is nagy kérdés viszont a fuvarozók árszabásának alakulása a gázolaj drágulása miatt. A fuvardíjak néhány százalékkal biztosan, de akár 15 százalékkal is emelkedhetnek a gázolaj jövedéki adójának növekedése és az üzemanyag drágulása miatt – mondták már év elején a gazdasági szakértők. Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkárhelyettese sajtóközleményében rámutatott: csak a gázolaj drágulása miatt körülbelül 2,5 százalékkal kellene emelni a fuvardíjakat, de az egyéb költségek – például a kötelező felelősségbiztosítás díjai – is emelkednek. Hogy ezen változások fényében mennyivel emelik végül a fuvardíjakat, azt a piaci kereslet és kínálat is befolyásolja. A belföldi fuvardíjnak körülbelül a 40 százalékát teszik ki az üzemanyagköltségek – emelte ki nyilatkozatában Karmos Gábor. Majd hozzáfűzte: mivel Szlovákiát kivéve a környező országokban olcsóbb lett a gázolaj, mint Magyarországon (Ukrajnában már most közel 140 forinttal olcsóbb a benzin litere), ezért a nemzetközi fuvarozók nem Magyarországon tankolnak majd. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy – az MKFE prognózisa szerint – a költségvetés nem jut hozzá a magasabb adótételtől remélt többletbevételekhez. Ez pedig milliárdos adóbevétel-kiesést jelenthet a jövőre nézve.
2010. 01. 15. (XIV/2)
