Se veled, se nélküled – így jellemezhető leginkább a világgazdasági válság idején működő kormányok helyzete, bármilyen színezetűek is legyenek. Nemigen mozdulhat a magyar kormány sem a Nemzetközi Valutaalap (IMF) anyagi segítsége nélkül, ugyanakkor elvárásaival komolyan behatárolja a mozgásterét. A tavaly őszi kritikus helyzetben – amikor vészes közelségbe került az államcsőd – életmentőnek bizonyult a nemzetközi segítség, ám a kormányzat tevékenysége azóta jószerivel az általa elvárt lépésekből áll. Az idén sem lazulhat a gyeplő, az IMF szűkösre szabta a mozgásteret: csupán 3,8 százalék lehet az államháztartás hiánya, amelynek értelmében a kormánynak számos szociális vívmányt kellett megnyirbálnia, továbbá nem képes a gazdaság növekedését ösztönző lépéseket hozni, érezhetőbb adócsökkentést kezdeményezni, vagy hatékonyan javítani a foglalkoztatási problémákon.
A tavasszal színre lépő új kormányzat sem indulhat nagy ábrándokkal. Az IMF-fel kötött megállapodás továbbra is életben van. Szemmel láthatóan dilemmában van a Fidesz, hiszen programjának megvalósításához mindenképpen lazulnia kell a feltételeknek. Nem valószínű, hogy a BKV vagy a MÁV, esetleg a kórházak felhalmozott adóssága miatti aggodalomtól vezérelve hangoztatja, hogy a költségvetésben megszabott 3,8 százalék helyett 7 százalék feletti lesz az idén a deficit. Jól tudják, hogy az általuk hangoztatandó adócsökkentéshez, munkahelyteremtéshez, a gazdaság beindításához sokkal nagyobb mozgástérre lenne szükség, mint amit örökölnek. Dilemma: hogyan lehet lazítani a feltételeken úgy, hogy közben élhessenek az IMF forrásaival.
Bár a Fidesz hivatalos retorikája negatív színben tünteti fel az IMF-et, értesüléseink szerint a kormányra készülő párt elnöke már több informális tárgyalást folytatott az IMF és az EU pénzügyi vezetőivel a lazítás lehetőségeiről. Az IMF és a Fidesz között kialakult ellenérdekeltség, úgy tűnik, az ellenzéki párton belül még nem világos, hogy kormányra kerülésük esetén pontosan mit is kezdenének a gazdasági problémákkal és a megszavazott költségvetéssel.
Olvadó IMF
Az IMF eddigi gyakorlatából valószínűnek tűnik, hogy nem tolerálná a deficit „elszállását”. Igaz, a meccs még nincs lefújva, a szervezet ugyanis több országban is megengedte a hiány növelését. De Európa kétsebességű lévén, amit lehet a francia és német gazdaságnak, az a magyaroknak tilos. Orbán Viktor az Európai Néppárt alelnökeként igyekszik uniós nyomás alá helyezni az IMF vezetését, de hogy milyen sikerrel, az még a jövő kérdése.
Az tény mindenesetre, hogy a két fél nem ért egyet a jövő évi költségvetési folyamatokkal kapcsolatban. Az ellenzéki párt szerint 2010-ben egyes, szerintük eltitkolt tételek miatt, a kormány által előre jelzettnél akár 900 milliárd forinttal is nagyobb lehet a deficit, az IMF magyarországi képviselői szerint azonban reális a kabinet 3,8 százalékos prognózisa. A Fidesz által biztosra vett választási siker esetére tervezett 7 százalékos hiányt nem valószínű, hogy tolerálja majd a szervezet. Amennyiben a Fidesz verziója valósul meg, és megugrik a deficit, annak komoly következményei lennének a hitelezői oldalon: újra jelentősen gyengülhetne a forint, az egekbe szökhetne az euró árfolyama, elfordulnának tőlünk a befektetők. A Fidesz vezető gazdaságpolitikusa, Varga Mihály ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy pártja sem tolerál olyan gazdaságpolitikát, amely a hiány növelését tűzi ki célul. Ez hivatalosan sosem volt az ellenzéki párt programja, de a Fidesz vezetői rendre növekedésorientált gazdaságpolitikát hirdetnek, ami nem jár ugyan automatikusan a deficit megugrásával, de a politikai tapasztalatok szerint a gazdasági tervezés során nem az egyensúly kérdése áll a középpontban. A Fidesz jóval kevésbé tartja kőbe vésettnek az IMF által elfogadott hiányszámokat, mint a mostani kormány, hiszen a gazdasági mozgástér erősen meghatározza a jövő politikai sikerét.
Orbán Viktor szerint az új kormány legfontosabb feladata az, hogy a gazdaság növekedésére és a foglalkoztatás javítására összpontosítson, mert ez az egyetlen lehetséges út a válságból történő kilábaláshoz, ami nyomán az adók jelentősen csökkenthetők. Orbán vitathatónak és érthetetlennek nevezte, hogy a komoly gazdasági gondokkal küszködő Magyarországnak miért kell 3,9 százalékon tartania a GDP-arányos államháztartási hiányt az idén, ami az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, amivel arra utalt, hogy a válság miatt indokolt lehet a deficit növelése. Orbán szerint a hiány nem lehet magasabb az EU átlagánál: ez az idén 6 százalék, jövőre pedig 7,3 százalék! Az uniós átlag és a Fidesz által reálisnak tartott deficit „feltűnően” egybecseng.
A Fidesz egyelőre kettős beszédet alkalmaz: szavazatmaximalizálás miatt egyfajta ellenségképpel kezeli a Nemzetközi Valutaalapot, miközben a vezető ellenzéki politikusok közül szinte mindenki beszélt már arról, hogy újabb hitelre lenne szüksége az országnak. Varga Mihály 10-15 milliárd eurós újabb hitelcsomagról beszélt, ha megnyerik a parlamenti választásokat. Matolcsy György még tavasszal mondta azt, hogy az országnak új IMF-megállapodásra van szüksége, amely mérsékeltebb államháztartási hiányt eredményez, továbbá az adók csökkentését teszi lehetővé, ami élénkítené a gazdaságot. Matolcsy szerint a kamatokat kellene csökkenteni, amit az uniós segélyek és a külföldi tőkebefektetések keltette felívelés egészíthetne ki, és azt is el kellene érni, hogy a bankok ne a jegybanki betétekbe helyezzék a forrásaikat, hanem a gazdasági szereplőknek hitelezzék azt meg (a kereskedelmi bankok csaknem 3400 milliárd forintot tartanak jelenleg az MNB-ben).
Nem kizárt tehát, hogy a Fidesz jó eséllyel hosszabbítana szerződést az IMF-fel, és Varga kijelentése ellenére is könnyen lehet, hogy azzal a céllal ülnek majd le a tárgyalóasztalhoz, hogy a jelenleginél magasabb hiány mellett is adjon pénzt a szervezet Magyarországnak. A Fidesz talán csak abban bízhat, hogy nem lenne példa nélküli a deficitcél lazulása: mind a magyar, mind pedig más országok hiányának növelésére volt példa az utóbbi hónapokban. Magyarország tizenhárom hónapja kapta az IMF-Világbank-EU hitelkeretet, azóta négy felülvizsgálatot tartottak, és két esetben is sor került az idei deficitcél emelésére, ami azt mutatja, hogy a szigoráról ismert nemzetközi szervezet is hajlandó a módosításra. A rugalmasságra utalnak a nemzetközi tapasztalatok is, az IMF ugyanis nem csak Magyarországon szembesül azzal, hogy a kormányok – különböző indokokra hivatkozva – az eredetileg vállalt deficitnél magasabb hiány tolerálását kérik a szervezettől. Az IMF-nek a magyarországihoz hasonló problémái vannak Szerbiában, Romániában, Lettországban és Ukrajnában is.
2010. 01. 22. (XIV/3)
