Az Európai Unióban a nők átlagosan 17 százalékkal kevesebb bért kapnak ugyanazért a munkáért, mint a férfiak, a bérszakadék-listán Magyarország a középmezőnybe tartozik. Az egyenlő munkáért egyenlő bérezés elvének megsértése 2009-ben lett kiemelkedő probléma az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) ügyei között. Az alacsonyabb bérezés természetszerűleg összekapcsolódik az „üvegplafon-jelenséggel” is. Ez azt jelenti, hogy a nők fizetése nemcsak kevesebb, mint a férfiaké, hanem arra is kisebb az esélyük, hogy vezetői munkakörbe kerüljenek. Ez annál jellemzőbb, minél iskolázottabb rétegekről van szó, miközben a diplomások többségét a nők alkotják – mondja Gregor Katalin, az EBH jogtanácsosa.
2006-ban a nemi alapú megkülönböztetések között szerepelt egy olyan eset, amikor egy gyermekét egyedül nevelő apa kifogásolta azt, hogy ünnepek idején a hölgy kollegákat rendre elengedték korábban a munkahelyükről, a férfiakat viszont nem. A munkáltató egy országos közigazgatási szerv volt, amely a felettes minisztérium rendelete alapján cselekedett, s a bíróságon a magyarországi tradíciókkal is érvelt. Az EBH a férfi javára döntött az ügyben, s a rendelet betiltására szólított fel. Gregor Katalin az eset kapcsán elismeri: Magyarországon mai napig él egy hallgatólagos egyetértés arra vonatkozóan, hogy a munkáltatók a nők tradicionális családi szerepét a munkaidőnél veszik figyelembe, „cserébe” a bérezésnél a férfiaknak kedveznek. A bérezési probléma előtérbe kerülésének oka az lehet a jogtanácsos szerint, hogy mind az állami, mind a versenyszférában mindenkire vonatkozó elvárássá vált az azonos munkaidő és teljesítmény, miközben a nemek közti differenciált bérezés továbbra is megmaradt.
A családi állapotra legfeljebb úgy vannak tekintettel a munkaadók, hogy lehetőleg egyáltalán nem foglalkoztatnak kisgyermekes anyukákat – fűzi tovább Gregor Katalin. Vagy ha mégis, akkor igyekeznek megszabadulni tőlük, lehetőleg közös megegyezéssel, vagy úgy, hogy teljesen ellehetetlenítik a helyzetüket: egy gyesről a munkahelyére visszatérő anyukának például nem tudtak feladatot adni, de haza sem engedték – napi 8 órát kellett a munkahelyén tétlenül üldögélnie, ha már nem lehetett kirúgni. Egy másik, a munkahelyére egy év gyed után visszatérő nőnek a szülési szabadság alatt visszavonták a vezetői megbízását, s jóval a korábbi fizetése és pozíciója alatt helyezték át egy másik munkakörbe úgy, hogy a helyére állandó időre kineveztek egy férfit. Másokat a próbaidős alkalmazás során tesznek ki az utcára, mikor kiderül, hogy gyermeket várnak.
Megoldások
„A család és a munka összeegyeztetésének fô akadálya a foglalkoztatás rugalmatlansága, és a 3 évesnél fiatalabb gyermekek ellátását végzô intézmények hiánya, illetve rugalmatlansága” – áll a Népesedési Kerekasztal friss nyilatkozatában. E szerint az elsô feladat a kellô számú és színvonalú gyermekintézmény megteremtése lenne. Továbbá a kisgyermekes szülôk munkába állását, valamint a foglalkoztatás bôvítését és kifehérítését is szolgálná egy olyan utalvány bevezetése, amely gyermekgondozási és háztartási szolgáltatások igénybevételére lenne felhasználható. Az utalványt a munkáltatók juttatásként adnák dolgozóiknak, és az önkormányzatok is beépíthetnék a rászoruló családok támogatási rendszerébe. Végül frontáttörést jelentene, ha a közszféra gyakrabban élne a részidôs és egyéb rugalmas foglalkoztatási lehetôségekkel. Ösztönzésül a járulékkedvezményt biztosító Start részmunkaidô-kártyát vezetnék be a szakemberek.
2010. 01. 29. (XIV/4)
