Féltucatnyi állam jelentette be eddig, hogy szigorú lépésekre szánja el magát. Nemcsak Görögország van ugyanis olyan pénzügyi, gazdasági helyzetben, amely megköveteli a megszorításokat, hanem Spanyolország, Portugália, Írország, Nagy-Britannia, sőt a szomszédos Románia is mind erre kényszerültek. Legújabban Olaszország csatlakozott a „klubhoz”. De nemcsak ezekben az országokban van probléma: az euróövezetben jelenleg csupán két ország képes arra, hogy betartsa a maastrichti kritériumokat.
Hangos utcák
Bukarest utcái a tüntetők hangjától hangosak. Nem véletlen, hiszen az említett országok közül talán itt lépnek életbe a legszigorúbb intézkedések. Az eddigi román gazdaságpolitika szerint nem lehet egyszerre virágzó gazdaságot és jóléti államot építeni, mert ennek ára – esetükben is – az eladósodás, a magas államháztartási hiány lett. A helyi kormánynak az idén 2,5 milliárd eurót kell megtakarítania, azaz 6,8 százalékra kell levinnie a deficitet a jelenlegi 9 százalékról.
Ennek érdekében a román kormány jelentős mértékben – becslések szerint akár 70 ezer embert elbocsátva – leépíti a köztisztviselői kart, azoknak pedig, akiknek megmarad az állása, 25 százalékkal kevesebb bért fizet. Nem csekély mértékben, 15 százalékkal csökkentik a nyugdíjakat és a munkanélküli járadékot, megadóztatják az étkezési utalványokat, megvonják a 13. havi béreket, vizitdíjat és kamatadót vezetnek be, eltörlik a korengedményes nyugdíjat, megszüntetnek 9000 kórházi ágyat. Drágul az energia is, mivel a kormány csökkenti a támogatási keretet, és nem zárható még ki, hogy emelik az áfakulcsokat. Nem véletlen, ha mindez ismerősen cseng az olvasóknak, hiszen hasonlókat éltünk át az elmúlt időszakban magunk is. Ezek az intézkedések az IMF feltételei annak érdekében, hogy Románia lehívhassa a rendelkezésére álló
20 milliárd eurós hitelt.
A drákói intézkedések szinte sokkolták a lakosságot. Kiterjedt megmozdulásokat szerveztek az egészségügyi, a tömegközlekedési és a közoktatási szakszervezetek. A polgármesteri hivatalok, kórházak csak csökkentett üzemmódban működnek ezekben a napokban.
Nem csak a keleti szomszédunknál ilyen kedvezőtlen a helyzet. A déli országokban is hasonló kényszerpályák alakultak ki. A spanyolok és a portugálok már a görög válság kezelésével párhuzamosan siettek bejelenteni, hogy ők is készek lépéseket tenni a szakadékba zuhanás ellen, csak azért, hogy ne mossák őket össze a görögökkel. A spanyol kormány úgy döntött, hogy
5 százalékkal csökkenti a közszolgák bérét, jövőre pedig befagyasztják, ideiglenesen felfüggesztik a nyugdíjak inflációkövető emelését (azaz reálértéken csökkenhetnek). A kormány tervei szerint a kétéves csomag révén 15 milliárd eurós kiadást spórolnak meg. Az intézkedések hátterében, esetükben is az elszaladt deficit áll, amely tavaly 11,2 százalékra rúgott. Mivel Spanyolország tagja a monetáris uniónak, így ez a mutató nem lehetne 3 százaléknál magasabb, ez esetben azonban közel a négyszeresét teszi ki. Ám a megszorítások után optimális esetben is csak 2013-ban érik el a minimálisan elvárt szintet.
Hasonló lépéseket vezetett be a szomszédos Portugália.
A döntés értelmében az állami alkalmazottak bérét 5 százalékkal visszanyesik, s 2,5 százalékos adót vetnek ki a nagyvállalatok és bankok profitjára. Ezen kívül 1-1,5 százalékponttal emelik a személyi jövedelemadó kulcsát, az áfát pedig 20 százalékról 21 százalékra növelik. A portugál kormány arra számít, hogy mindezek nyomán az államháztartási hiány a tavalyi 9,4 százalék után az idén 7,3 százalékra mérséklődik, jövőre pedig megközelíti a 4,5 százalékot.
Olaszország a héten csatlakozott a megszorító intézkedéseket bevezető euróövezeti országokhoz. Az olasz kormány szintén két év alatt 24 milliárd euróval akarja mérsékelni az állami kiadásokat. Ezt elsősorban a helyi önkormányzatok költségvetésének, illetve a köztisztviselők bérének a megkurtításával, az elbocsátásokkal, valamint a nyugdíjkorhatár kitolásával érnék el. Az olasz államháztartási hiány tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 5,3 százaléka volt, ami az előző országokhoz képest kisebb mértékben, de mégis meghaladja az engedélyezett 3 százalékot. A megszorítások révén 2012-re
2,7 százalékra csökkenhet a deficit, ami jelzi, nem ez a mutató a leggyengébb pontja az olasz gazdaságnak. Leginkább az államadósság számít kritikus területnek, hiszen ez közel a duplája (118 százalék) a maastrichti kritérumokban meghatározott GDP-arányos 60 százaléknak. Ez pedig megközelíti az államcsőd szélén táncoló görög államadósság szintjét!
Bár a sikeres gazdasági fejlődés mintapéldája volt, Írország a válság kitörése óta az egyik „krízisország” lett. Az államháztartási hiány esetükben is jócskán elszaladt: négyszerese a maastrichti kritériumokban engedélyzettnek. A helyi kormány szintén megszorításokat tervez, melyek nélkül akár a GDP 16-17 százalékára is emelkedhetne a deficit. Az ír gazdaság „betegségét” jelzi, hogy még az idén 9 százalékkal csökken a GDP, 2007 és 2010 között pedig összesen 14 százalékkal zsugorodott. Az államadósság az év végére a 110 százalékot is elérheti, miközben 2007-ben még ennek a töredéke volt csupán.
Nagy-Britanniában sem rózsás a helyzet. Az új brit kormány sem kerülheti el a megszorítások bevezetését, hiszen a deficit tavaly meghaladta a 11 százalékot, és az államadósság is meredeken emelkedik. Elemzők több tízmilliárd fontos kiadáscsökkentést várnak a kabinettől.
2010. 06. 04. (XIV/22)
