Elsősorban az évi 500 milliós bevétel alatti forgalmat bonyolító cégek élvezik a hasznát annak az intézkedésnek, amely szerint az eddigi 19-ről 10 százalékra mérséklődik a társasági adó – fogalmazta meg álláspontját az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke.
Szűcs György elmondta, a kormány döntései közül több ponton is visszaköszönnek szervezetük javaslatai. Úgy látja, a bejelentett intézkedések javíthatják a hazai kisvállalkozások versenyképességét, illetve hozzájárulhatnak a foglalkoztatás javulásához is. Mivel a törvény az év közepén lép életbe, ezt az évet megosztva kell könyvelniük a cégeknek. Január 1-je és június 30-a között 19 százalékos, míg július 1-je és december 31-e közötti időszakra a 10 százalékos adó vonatkozik. A második félévben 250 millió forintot kell alapul venni, az e feletti összegre pedig 19 százalék vonatkozik.
Az Iposz 31 pontban fogalmazta meg a javaslatait – így még számos nélkülözhetetlen pont várja a beteljesülést. Többek között az adminisztrációs terhek, illetve a korrupció csökkenését, az uniós forrásokhoz való jobb hozzájutást, vagy éppenséggel a szakképzés rendszerében történő változtatást javasolják, amivel csökkenthető lenne a pályaelhagyás – sorolta az elnök. De fontos elvárása a szektornak a piacra jutás támogatása, illetve a hitelgarancia biztosítása is, ahogy elengedhetetlenül fontos a körbetartozás rendezése. Pusztán az Iposz tagvállalatait 260 milliárdos kintlévőség érinti – mondta az elnök. Szűcs György úgy látja, hogy szükség lenne egy konzorciumtörvényre is, amely szabályozná az alvállalkozók és fővállalkozók közötti lehetetlen állapotokat. De elengedhetetlennek tartja az Iposz – számos gazdasági szervezettel egybehangzóan – az uniós pályázati pénzek átcsoportosítását, hogy minél több hazai kisvállalkozás számára megnyílhassanak a felzárkózásra, a forráshoz jutásra, a technológiai fejlesztésre, a piacra jutásra szánt pénzek.
Összességében fontosnak tartjuk, hogy álljon helyre a gazdaság „piramisa” – fogalmazott Szűcs György. A hazai vállalkozások döntő többsége ugyanis mikro- és kisvállalkozás, ők foglalkoztatják a legtöbb embert az országban, így olyan arányban kell biztosítani a működésükhöz szükséges feltételeket, illetve az uniós forrásokat, amilyen mértékben hozzájárulnak a GDP-hez. Nagy probléma, hogy az uniós pályázatokon szinte nem tudnak indulni a nehezen vagy sehogy nem teljesíthető feltételek miatt. Ezekre a kihívásokra lenne jó válasz a konzorciumok megalakulása.
Megkérdeztük, hogy vannak a hazai kiscégeik a válság idején, mire az elnök így válaszolt: „Köszönjük, rosszul”. Az építőipar várt idei növekedése elmaradt, amin a 4-es metró építése és más nagyprojektek összességében sem képesek javítani. Négy év alatt az építőipari tevékenység 40 százalékkal csökkent, ezen belül a kis- és mikrovállalkozások teljesítménye 70-80 százalékkal esett vissza. Tavaly 29 százalékban csökkentek az építőipari megrendelések. De nemcsak a nagyvállalatok, illetve az állami megrendelések egyre ritkábbak, hanem az eladósodott állampolgárok részéről is, akik gyakran halogatják a különféle szolgáltatásokat, lakásfelújításokat, kevesebb megrendelés érkezik. Főként a néhány fős családi vállalkozások kerültek mostanra nehéz helyzetbe, sokuk ugyanis felélte a tartalékait. Kilátásaik nem túlzottan jók, hiszen ők az igen szűkössé vált hazai piacra dolgoznak, ahol az idén sem várható jelentős fellendülés.
A devizahitelek is nyomják a cégeket. A kormány részéről a tárgyalások eddig csak az ingatlantulajdonosokat érintették, a vállalkozások helyzetét nem, holott az előző években szinte csak svájci frankban lehetett megfizethető hiteleket felvenni a vállalkozáshoz nélkülözhetetlen gépekre, autókra. A válság kirobbanása óta nem kevesebb mint 30-35 százalékkal megnőttek a fizetési kötelezettségek. Nem segélyeket kérünk a kormánytól – tette hozzá Szűcs György –, hanem a működés feltételrendszerének javulását, a gazdasági növekedés beindítását, hogy több megrendelés legyen, amelyből ki tudják gazdálkodni a törlesztőrészleteket.
Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért felelős államtitkára sajtótájékoztatón elmondta: az intézkedés költségvetési hatása 70 milliárd forint, de ezzel együtt is tartható a 3,8 százalékos deficitcél, ugyanakkor leszögezte, járulékcsökkentésre egyelőre nincs lehetőség. A törvénycsomag arról is rendelkezik, hogy megszűnik tíz kisadó, de egyelőre az ekhóhoz és az evához nem nyúl a kormány. A tervek között szerepel ugyanakkor a minimálbér emelése, de az államtitkár nem említett pontos összeget. A cél – fogalmazott –, hogy a nettó keresete senkinek se csökkenjen.
A fontosabb változások
• Háztartási munkára, gyerekfelügyeletre, otthoni gondozásra és ápolásra, tanításra, kertgondozásra és apróbb javítások elvégzésére felfogadott magánszemélyek munkáját nem terheli adó, csak bejelentési kötelezettség. Havonta ezerforintos regisztrációs díjat kell lerónia a munkaadónak. Hátrány ugyanakkor, hogy a munkavállaló elesik a tb-től, nyugdíjjárulék-fizetéstől.
• A társasági adóban az eddigi 50 millióról 500 millió forintra emelkedik az adóalap, de csupán 10 százalékos lesz az adókulcs.
• Amennyiben magánszemély ad bérbe ingatlant, nem szükséges vállalkozói igazolvány, és értékcsökkenést számolhat el költségként.
• Illetékmentessé válik az egyenes ági vér szerinti vagy örökbefogadás általi rokonok közötti öröklés és ajándékozás.
• Megszűnik a vállalkozások kommunális adója, a nagy teljesítményű személygépkocsikra, légi és vízi járművekre vonatkozó vagyonadó, de az üdülőingatlanok utáni idegenforgalmi adó megmarad.
• A beruházásokhoz szükséges engedélyek száma a jelenlegi 50-ről felére csökken.
2010. 07. 09. (XIV/27)
