A szokatlanul nagy vízmennyiséget ugyanaz a monszuneső okozta, mint a kínai földcsuszamlásokat, melyeknek szintén legalább ezer halálos áldozata van. Csak nemrég enyhült az Oroszország európai területeit sújtó tűzvész, ami a százharminc éve nem tapasztalt hőhullám miatt alakult ki. A The Economist brit lapnak nyilatkozó meteorológusok rávilágítottak arra, hogy a távoli események ugyanazzal az időjárási jelenséggel állnak összefüggésben: nevezetesen hogy a magasabb légrétegek áramlásai az elmúlt időben gyengébbek voltak, így Nyugat- és Közép-Európa, illetve például Pakisztán fölött alacsonyabb, míg Moszkva fölött magasabb volt a légnyomás.
E miatt az alacsony légnyomás miatt a keletről érkező monszunlégtömegek beáramolhattak egészen Pakisztánig, ahol a meleg levegő egy Szibéria felől érkező hideg áramlattal találkozott. A heves esőzések a felszálló párás légtömegek miatt alakultak ki – fejtette ki Peter Stott, a brit meteorológiai szolgálat klímafigyelő központjának vezetője.
A tapasztalt időjárási extremitásokat a kutatók döntően a globális felmelegedés számlájára írják. Jean-Pascal van Ypersele, az ENSZ globális felmelegedést vizsgáló testületének alelnöke úgy nyilatkozott, hogy a jövőben csak súlyosbodni fognak az efféle kirívó esetek.
Pakisztán már a súlyos árvíz előtt is komoly problémákkal küzdött. Többek között a terrorizmus elleni harc is jelentős összegeket kívánt meg egy olyan fejletlen és szegény államtól, ahol a 2009-ben mért 14 százalékos munkanélküliségi ráta már jó eredménynek számított. A lakosság negyede él a szegénységi küszöb alatt, az oktatás és az egészségügy pedig fejletlen. Az inflációt 2010-ben sikerült 12 százalékra leszorítani a két évvel ezelőtti 20,8 százalékról, de a remény, hogy az még idén egy számjegyűre csökkenjen, az árvízzel együtt „folyt le” az Induson.
Az első áradások július 26-án érték el a felkészületlen falvakat. Az ország területén azóta több hullámban is végigsöpört a víz, humanitárius katasztrófát váltva ki. A halottak száma már kétezer fölé emelkedett, nem is beszélve a második halálozási hullámról, amit a rossz higiénia és a szennyes víz következtében kialakuló járványok miatt jósolnak.
A kolera már felütötte a fejét. Nehezen becsülhető meg a katasztrófa mérete. Két magyarországnyi lakosságot, 20 millió főt érint az árvízkár eddig, melynek közel a fele hajléktalanná vált, közvetlenül 3,5 millió gyerek van veszélyben, 14 millióan szorulnak egészségügyi ellátásra, miközben nincs szervezett orvosi ellátás, elegendő gyógyszer, illetve kórház. A különböző humanitárius szervezetek mindent megtesznek a helyzet javításának érdekében, de a tiszta víz odajuttatása egyelőre nem megoldható, ezért sokan a szennyezett vizet isszák. Nagyjából ötezer ember az utak mentén alszik, mivel hajléktalanná, nincstelenné váltak. A segélyszervezetek megállva kenyeret és lencsét osztanak nekik, az autósok pedig vizet dobnak ki az ablakból az utánuk futó gyerekeknek.
Gazdasági tekintetben az árvíz legnagyobb kárvallottja a mezőgazdaság, amely a lakosság közel felének ad megélhetést. Az elárasztott Pandzsáb tartomány gyakorlatilag Pakisztán éléskamrája. 17 millió hold termőföld került most víz alá,
1 millió tonna silókban elraktározott gabonával – tette közzé Sah Mehmud Kuresi külügyminiszter. Az árvíz nemcsak az idei élelmiszer-ellátást nehezíti, hanem a jövőt is kétségessé teszi. Ugyanis nemcsak a lábon álló termést árasztotta el a víz, hanem a vetőmagnak szánt gabonát és a földművelési eszközöket is. Hónapokig is eltarthat a föld kiszáradása. „Nemcsak dollármilliárdok kerültek gabona formájában víz alá, hanem az állatállományból is kritikus mennyiség pusztult el, becslések szerint 10 millió állat” – fogalmazott Kuresi. Az elpusztult gabonaállomány nemcsak az emberek, hanem az állatok ellátását is komolyan megnehezíti, ami miatt várhatóan drágulnak a kenyérfélék, a tej- és a hústermékek is.
A kulcsfontosságú gabonatermesztés után a tejipar a leginkább érintett ágazat. Az ország legnagyobb dobozostej-gyártója, az Engro Foods átvevőközpontjaiból 65 zárt be az árvíz miatt. A tej fogyasztói ára jelenleg az egész országban meredeken emelkedik, az élelmiszerárak pedig rövid idő alatt háromszorosukra nőttek. Annak ellenére, hogy a víz ipari központokat nem árasztott el, a Pakisztánban működő két legnagyobb multinacionális vállalat képviselője már közölte, hogy az eladások visszaesésével kalkulálnak.
Az árvíz a gyapottermesztés szempontjából is komoly érvágás. Pakisztán a világ negyedik legnagyobb gyapotexportőre, ám a termés egyharmada jelenleg is vízben áll. Betakarítását a megsemmisült utak, hidak, gépek is nehezítik. Szakemberek már most arra hívták fel a figyelmet, hogy a pakisztáni helyzet az egész világ textilkereskedelmét negatívan befolyásolja. A gyapottermesztő országok már évek óta nem tudnak lépést tartani a kereslettel, ami eddig önmagában is 15 százalékos áremelést generált, a várható jelentős pakisztáni exportkiesés pedig további drágulást okoz.
Pakisztán már hosszú évek óta küzdött krónikus gazdasági problémákkal, vagyis inflációval, munkanélküliséggel, magas deficittel, de a helyzet nem tűnt reménytelennek. A manilai székhelyű ADB Bank értékelése szerint az IMF-csomag feltételeként szabott pénzügyi teljesítmény elérése reális volt. A hitel felvétele a 2008-as pénzügyi válság miatt vált szükségessé. Pakisztán 7,6, majd 2009 júliusában további 11,3 milliárd dolláros segítséget kapott a pénzügyi alaptól. A költségvetési egyensúly elérése azonban nem bizonyult könnyűnek a szélesre terebélyesedett állami szektor és a szűk adóbázis miatt.
Sejk pénzügyminiszter újabb 10 milliárdos kölcsönért folyamodik az IMF-hez, közölte a Financial Times. Abban bízik, hogy az árvíz utáni rendezés lehetőséget teremt keményebb döntések meghozatalára is. „Például keresztülvihetjük a forgalmi adót, kivethetünk egy úgynevezett árvízpótadót a tehetősebbekre, és nagyobb mozgástérhez juthatunk az IMF-hitel visszafizetésében is, illetve segítséget kapunk a nemzetközi közösségtől. Az újjáépítési törekvések a gazdasági aktivitás ösztönzéséhez vezethetnek” – mondja bizakodóan.
Múlt hét kedden Pakisztán a Világbanktól is felvett egy 900 millió dolláros kölcsönt az eddig is magas, 55,5 milliárdos tartozása mellé. Közgazdászok úgy látják, hogy az ország nem engedhetne meg magának ilyen mértékű kötelezettséget, ami a kamatokat illeti, ugyanakkor a tetemes összegű felajánlások hiányában Iszlámábádnak nem sok választása marad. Az élelmezés- és egészségügyi ellátás, illetve krízisszállások biztosítása, majd pedig a helyreállítás költsége ugyanis jóval meghaladja a különböző országok felajánlásainak összegét.
„A helyreállításhoz körülbelül öt év és mintegy 15 milliárd dollár lesz szükséges” – nyilatkozta Vadzsid Samszul Haszan, Pakisztán angliai főbiztosa. Az infrastruktúrát (az elmosott mintegy 1500 kilométernyi utat, hidakat, középületeket, iskolákat) közpénzből kell majd pótolni, méghozzá minél előbb, hogy helyreállhasson a mindennapi élet, és a gazdasági tevékenység újra meginduljon a krízis sújtotta területeken. A helyreállítási költségek és az egész katasztrófa évekre is visszavetheti a pakisztáni gazdaságot.
„Bár a kormányzatnak az árvízvédelemre és a helyreállításra kell átcsoportosítania a források tetemes részét, egyszerre azon is kell dolgoznia, hogy gazdasági reformokat hajtson végre hosszú távon” – véli Juan Miranda, az ADB Bank közép- és nyugat-ázsiai részlegének igazgatója. Amennyiben az elveszett infrastruktúrát új, modernebb eszközökkel pótolják, úgy várható, hogy Pakisztán a következő években új növekedési pályára állhat. Vannak, akik már az újjáépítés sikerére esküsznek – mint például a pakisztáni részvények vásárlásába fogó Mark Mobius, a Templeton Eszközkezelő feltörekvő ügyvezetője.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár „lassú cunaminak” nevezte a pakisztáni árvizet, és szívén viseli az adományok összegyűjtésének ügyét.
Az Amerikai Egyesült Államok az elsők között tett felajánlást a bajbajutottak megsegítésére, majd Európa is követte a példáját. Az ENSZ múlt heti közgyűlésén a tagállamok további segélyeket ígértek, amit Kuresi pakisztáni külügyminiszter „nagyon bátorítónak” nevezett. Az adományok értéke már elérte a 460 millió dollárt. Bár Irán, Szaúd-Arábia és Törökország hamar nyújtott tárgyi segítséget (élelmiszert, ruhákat, sátrakat, orvosi eszközöket), mégis a nagyobb összegű adományokról a nyugati sajtó számolt be.
Az Egyesült Államok további segítséget is ígért annak érdekében, hogy megerősítsék a gazdaságot, és elhárítsák annak a veszélyét, hogy elégedetlen pakisztániak tömegei szélsőséges szervezetekhez csatlakozzanak.
2010. 08. 27. (XIV/34)
