Az új Orbán-kormány nemcsak a régi embereit helyezte be a választások után megnyílt pozíciókba, hanem a régi terveit is leporolta. Nem kellett új brand bevezetésén törnie magát a Fidesznek, hiszen a Széchenyi Tervre tíz év után is mindenki emlékszik. A napokban vitára bocsátott 200 oldalas terv tízéves távlatot fest az országról.
Bírálatok terve
A másfél éves kutatómunka nyomán megszületett dokumentum nem csupán új célokat fogalmaz meg, de bírálatot is. Természetesen az előző kormányok „teljesítményéről”.
Mint a tanulmány szerzői fogalmaznak: súlyos kudarcot vallottunk az uniós források felhasználásának tekintetében. Ezek elsősorban nem a gazdasági felzárkózást segítették, hanem kizárólag az európai uniós fejlesztéspolitika általános elveit szolgálták ki. Az aránytalanságot mutatja, hogy az uniós forrásoknak csak 16 százaléka jutott gazdaságfejlesztésre. Ezzel párhuzamosan túlburjánzott a bürokrácia, az intézményrendszerek száma megsokszorozódott. A pályázatkiírások bonyolultsága, a pénzátutalás lassúsága miatt nem csoda, ha időközben elment a pályázástól az érintettek kedve.
Az uniós források elosztásánál az a hivatali szempont érvényesült, csak nehogy elveszítsük, nehogy vissza kelljen fizetni a támogatásokat. Ezért túlbiztosítás, túlszabályozás lett úrrá, és egyre átláthatatlanabb dzsungellé vált a pályázat rendszere.
A tanulmány szerzői szerint mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az előző években az ország nem fejlődött, hanem egyhelyben toporgott, sőt leszakadtunk a régió országaihoz képest. 2009-ben ugyanis az egy főre jutó GDP az uniós átlag 63 százalékát tette ki – éppen annyit, mint 2003-ban. Miközben Szlovákia 2004 és 2009 között 15 százalékkal közeledett az uniós átlaghoz, mi 0,5 százalékkal visszaestünk. Eközben folyamatosan romlott a versenyképesség. Az Institute of Management Development rangsora szerint Magyarország a 2002-ben mért 30. helyről 2009-re a 45. helyre esett vissza.
Az előző években kialakult helyzet miatt ma kettős válság sújtja az országot – olvasható a dokumentumban. Egyrészről az államháztartás krónikus egyensúlytalansága, másrészről a hazai vállalkozások gyenge versenyképessége jelent problémát. Így ma három kihívás előtt áll a kormány. A vitairat szerint egyrészről meg kell őrizni a pénzügyi stabilitást (tartani a deficitcélt), ugyanakkor javítani a versenyképességet (csökkenteni az adóelvonás szintjét és az adminisztrációs terhet), és emellett megteremteni a gazdaságnövekedés feltételeit (növekvő pályára állítani a gazdaságot). Mindezt most egy időben, egyszerre kell végrehajtani.
2010. 08. 06. (XIV/31)
