Elemző legyen a talpán, aki pontosan meg tudja határozni a magyarországi ingatlanpiac helyzetét és várható jövőjét! A tervezést számos egyszerre ható tényező nehezíti. Vegyünk például egy speciális piaci szegmenst, a panellakásokat. A panelek egy úgynevezett W-hatáson mentek keresztül, amely kismértékű kilengések után, de növekedési pályára állt - a szakértők meglepetésére. Az ehhez hasonló tényezőket megfejeli a most lejárt és újra meghosszabbított árverezési és a még fennálló kilakoltatási moratórium.
De kezdjük az elején! A gazdasági válság természetesen nem kerülte el az ingatlanpiacot sem. A hatás mértékében azonban területenként jelentős különbségek voltak. A KSH által frissen megjelentetett gyorsjelentés szerint a lakásépítések visszaesése nem ért még véget. A kiadott új építési engedélyek száma 2010-ben 39, idén pedig 51 százalékkal volt kisebb az előző évi azonos időszaki adathoz képest. 2011 első negyedévében a kiadott engedélyek és a használatba vett lakások száma közötti különbség tovább erősödött, 2009-ben 11, 2010-ben 17, 2011 első negyedévében pedig már 24 százalékkal maradt el az építési engedélyek száma a lakásépítések számától. Ez a folyamat 2011 következő hónapjaira a lakásépítések további csökkenését vetíti előre - és talán közvetetten az új lakások árának emelkedését is.
Ellentétben az USA-val, Magyarországon nem beszélhettünk igazi ingatlanlufiról, tehát nem voltak túlértékelve az ingatlanok. A magas finanszírozási arány azonban hazánkban is nagy gondokat okozott, és a jövőben is tartogat még meglepetéseket - mind a lakosság, mind a hitelezők számára. A 2011 július 1-jéig meghosszabbított árverezési moratórium elsősorban a bankok számára jelent gondot. A nemfizető portfóliójukat így nem tudják „kipucolni" a pénzintézetek, emiatt folyamatosan céltartalékot kell képezniük, amely rontja a nyereségüket. Emellett az erkölcsi kockázatnak nevezett faktor is életbe lépett, ugyanis valószínűsíthetően több adós is szándékosan rontotta és rontja fizetési morálját a következmények hiánya miatt.