A nemzetközi üzleti világot gyakorlatilag július eleje óta „rég nem látott" bizonytalanság uralja. Az olaszok majdnem bedöntötték az eurót, Görögország államcsődjét már a legtöbben tényként kezelik, és mint Damoklész kardja lóg az amerikai kongresszus feje felett a fizetésképtelenség réme. Konkrét megoldásokkal viszont egyelőre még senki sem állt elő.
Hazai befektetési szakemberek azzal kalkuláltak, hogy az idei adóváltozások már a második félévben éreztetik majd hatásukat a magyar megtakarításokban, ezt azonban jórészt felemészti a hét elején 238 forintra ugró svájci frank. Egy erős svájci frank elsősorban a magyarok fogyasztását érinti - mondta Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője, amikor a hazai hatásokról kérdeztük. „A rendelkezésre álló jövedelem drámaian csökkenhet, és ezzel párhuzamosan az óvatossági motívum is megerősödhet. Az emberek jobban megnézik, hogy mire költenek - már csak a további árfolyam-növekedéstől való félelem miatt is. Ami pedig a lakáshiteleket illeti: több adósságleírás, több adósságcsökkentési akció várható" - foglalta össze a lehetséges következményeket a kötvénypiaci szakértő. Az erős frank a belföldi vásárlási kedv mérséklésén keresztül visszafogja az inflációt, de - sajnálatos módon - fékezi a gazdaság növekedését is.
Számítások szerint május óta a magyar háztartások mintegy 600 milliárd forintot buktak a svájci frank árfolyam-emelkedésén. Nem csoda, hiszen a lakosság hiteleinek kétharmadát ebben a devizában jegyzik. A magyar kormány aktuális hitelmentő programja talán enyhíthet ezen az állapoton, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hitel-visszafizetések elmaradásában jóval nagyobb szerepet játszik a munkahely elvesztése, mintsem a törlesztőrészletek megemelkedése. Nagyobb segítséget jelentene tehát, ha az emberek általános létbizonytalansága csökkenne. Az MKB Bank elemzése kimutatta, hogy egy 10 százalékos frankdrágulás 80 milliárd forint körüli mínuszt jelent a fogyasztásra szánt összegekből, és 1 százalékkal fogja vissza a kiskereskedelmet. Ilyenkor elsősorban a nagy értékű, tartós javak iránti kereslet rendül meg, de rossz jel, hogy hónapok óta már a ruházati szegmens is gyengélkedik, ami eddig nagyobb tűrőképességet mutatott.
2011. 07. 22. (XV/29)
