hetilap

Barack Obama, amerikai elnök hétfő este kiállt a nyilvánosság elé, és közölte: „A kormány olyan intézkedésekre támaszkodik majd, melyeket utoljára akkor alkalmaztak, amikor fél évszázaddal ezelőtt még D.D. Eisenhower ült a legendás Ovális Irodában..." Obama elnököt biztosan megnyugtatja, hogy Eisenhower elnökhöz hasonlíthatja magát, a külvilág azonban láthatóan nem így gondolja ezt. Az elemzők többsége még mindig inkább a 1929-es válsághoz méri a mostani helyzetet - és annak sem a felemelőbb oldalához. A szakértők többsége inkább a „színjáték" és az „elégtelen kompromisszum" titulussal illette a hét elején történteket.

De mi is történt pontosan? Az amerikai pénzügyminiszter már idén májusban jelezte, hogy az USA államkasszája várhatóan augusztusban eléri a jelenlegi adósságplafont, tehát az állam hivatalosan nem tud további kiadásokat eszközölni. Nem nagy ügy. 1939 óta - amikor is bevezették az adósságplafon intézményét - több mint 70 alkalommal kellett megemelni - mondta lapunkban Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Valóban, mindez idáig ez csak egy egyszerű, kvázitechnikai lépés volt. Most viszont „téma" lett, mert az amerikai adósságráta lassan veri a GDP 100 százalékát, mert jövőre újraválaszt a nép, és mert megerősödtek a kongresszuson belül is a „szélsőséges" erők (progresszív demok­raták és a Tea Party). A héten tehát a kong­resszus - majd a szenátus is - elfogadta, hogy 2013-ig, két szakaszban, több mint 2000 milliárd dollárral emelik az amerikai adósságplafont. Ezenkívül életbe léptetnek egy 10 évre szóló, közel 1000 milliárd dolláros kiadáscsökkentési tervet, amelyet várhatóan egy további, még jelentősebb megszorítás követ. Az egyezmény szerint felállítanak egy 12 tagú, kétpárti bizottságot, amelynek feladata, hogy november végéig javaslatot dolgozzon ki egy 1500 milliárd dolláros csökkentésről. Ha a testületnek nem sikerül elfogadott csomaggal előállnia, akkor életbe lép az 1200 milliárd dolláros automatikus csökkentés. Mindezek pontos alkotó­elemei egyelőre tisztázatlanok, de annyi biztos - a republikánusok nagy örömé­re -, hogy adóemelés nem lesz. A Barclays Capital számításai szerint ilyen mértékű megtakarítással 2021-re a GDP 75-80 százalékán stabilizálódhat az államadósság.

„Az utolsó pillanatig feszült mindkét fél, és csak az volt a kérdés, hogy ki rántja el hamarabb a kormányt az ütközés előtt" - nyilatkozta lapunknak Németh Dávid az ING Bank vezető elemzője a döntéshozatal körülményeiről. Az eredményt látva inkább a republikánusok akarata érvényesült. Ez alapján az sejthető, hogy a demokratáknak „fájt volna jobban" egy teljes krach. „A mostani kompromisszum vélhetően elég lesz arra, hogy a választásokig ez az egész vita már ne legyen újra terítéken. Majd az új kormányzati éra bajlódhat a részletekkel" - tette hozzá az elemző. A német Handelsblatt szerint az amerikai adósságválság egyértelműen gyengíti Barack Obama pozícióját. Egyes vélemények szerint az újraválasztásával kapcsolatos remények már egyre halványabbak. Az adósság felső határának felemelése csak átmeneti jellegű megoldás: elsősorban a 2012-es őszi elnökválasztást hivatott „tehermentesíteni".

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek