Úgy tűnik, hogy a tengerentúlon többszörösen megfogadták Varga Mihály miniszterelnökséget vezető államtitkár „tanácsát", miszerint „nem lenne súlyos tragédia, ha 2-3 bankkal kevesebb lenne". Persze míg ő a kivonulásra gondolt, az USA-ban inkább arról van szó, hogy az állam sem hajol le minden egyes regionális pénzintézetért. Így történt ez most a Sun Security Bank és a River Bank esetében is. Ami a méreteket illeti, a Sun Security mérlegében összesen 356 millió dollár volt, ami mai árfolyamon mintegy 77 milliárd forint. Ezt jóval meghaladja például a legnagyobb magyarországi bank, az OTP Bank mérlegfőösszege, amely "mindössze" 10 000 milliárd forint. De míg nálunk van összesen 39 bank, addig az USA-ban több mint 7500! (Nem mellékes az sem, hogy az Egyesült Államokban a betétbiztosítás 250 ezer dollárig szól, azaz kb. 54-55 millió forintig.)
Az amerikai viszonyokhoz képest tehát ez szinte szóra sem érdemes, az viszont már elgondolkodtató, hogy a Lehman Brothers bukásának 2008. szeptember 10-i bejelentése óta összesen 387 bank jelentett csődöt az Amerikai Állami Betétbiztosítási Alap (FDIC) kimutatásai szerint. Ezzel az idén bezárt bankok száma 76-ra emelkedett. A csődhullám tulajdonképpen tavaly tetőzött, a rekord negyedév pedig 2009 nyarán volt, amikor 3 hónap alatt 24 bankcsődöt regisztráltak. A kihullott bankok méretét tekintve is a 2009-es év vezet: a két évvel ezelőtt csődbe ment bankok összesített eszközállománya 169,7 milliárd dollár volt, tavaly viszont már csak 92 milliárd dollár. Ez azt is jelentheti, hogy jelenleg inkább a kisebb, 1 milliárd dollárnál kevesebb eszközzel rendelkező bankok vannak bajban, míg a nagyobbak már túljutottak a válságon.
Az öreg kontinenst viszont a napokban inkább a belga-francia illetőségű Dexia bank államosítása rázta meg. A lassan két éve tartó euróválság első „nyugati áldozataként" elkönyvelt bank lakossági üzletágát most összesen 4 milliárd euróért, de 100 százalékban átveszi a belga állam - jelentette be nemrég Yves Leterme, Belgium ügyvezető miniszterelnöke. A lépés talán annyiban nem volt meglepő, hogy a francia és a belga állam már 2008-ban részesedést vásárolt a bankban, amikor a válság kirobbanása szükségessé tette a központi mentőövet. Illetve, már a legutóbbi európai banki stresszteszten is kibukott, hogy valami gond van a Dexiával (már akkor is tudni lehetett, hogy a pénzintézet kintlevőségeinek nagy része görög, illetve olasz és spanyol kötvényekben van), de eddig húzták a végső döntést.
2011. 10. 14. (XV/41)
