hetilap

Az utolsó pillanatban kibontakozó parlamenti ötletbörzére hivatkozva az ellenzék a végső szavazás elhalasztását kérte. Ezt azonban a kormánytöbbség elvetette, majd Rogán Antal még barátságosan hozzátette: „Dolgozni kéne, nem panaszkodni." Talán van még, aki emlékszik arra, hogy Matolcsy György - mint leendő nemzetgazdasági miniszter - tavaly májusban azt nyilatkozta az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában, hogy a következő három évben egyharmadával kell mérsékelni a hazai adóterheket. Úgy tűnik, azóta már úgy látja, hogy ehhez kevesebb idő is elegendő lesz, mert 2012-ben ez a csökkentés biztosan elmarad. A Fidesz annak idején azt ígérte, hogy a jelenlegi 52-ből 12-16 adónemet eltörölnek, és minden olyasmit tervbe vesznek, ami „könnyíti az életet". Sajnos az adóadminisztráció és az átláthatóság tekintetében ezúttal ez sem sikerült.

Hogy milyen jelentős hasonlóságokat, illetve különbségeket lehet felfedezni a héten publikált adótörvényekben az elmúlt tíz év csomagjaihoz képest, arra Zara László adószak­értő a következőket mondja: „Az első és legfontosabb hasonlóság, hogy bonyolult. Ezek a változtatások még tovább bonyolítják a már most is eléggé komplex és nehezen átlátható rendszert. Egyáltalán nem jellemző az új törvényekre az adóadminisztráció könnyítése." Ilyen fokú komplexitás egyik környező ország adórendszerére sem jellemző, kifejezetten „magyar specialitás". Különösen igaz ez a szja-ra és a béren kívüli juttatásokat érintő változtatásokra. Tavaly egy kvázi egykulcsos rendszer működött, a mostanira viszont ezt már sokkal nehezebb ráfogni. A béremelésért járó céges kompenzációk feltételrendszeréről sem állíthatjuk, hogy pofonegyszerű. „Ami pedig a különbségeket illeti, pozitívumot nem tudok említeni" - teszi hozzá a szakember a Hetek kérdésére. Zara László emlékeztetett rá, hogy tavaly nyáron számos társadalmi szervezet részvételével - kormányzati irányítással - azon fáradoztak, hogy csökkentsék az adóadminisztráció mértékét. „Ebből most semmi sem valósult meg." Korábbi adatok szerint a hazai adóadminisztráció költsége eléri a GDP 10 százalékát. Ez pedig - a mostani változtatások következtében - a közeljövőben tovább növekedhet.

Többekben megfogalmazódhatott a kérdés, vajon számszerűsíthető-e ennyi publikus információ alapján egy együttes adóhatás? Egyes értekezések szerint ugyanis 450 milliárd forintot „vesznek ki jövőre a zsebünkből". Az adószakértők jelentős része szerint ahogyan eddig is elrejtették, úgy ezután sem láthatunk majd kormányzati szinten kommunikált háttérszámításokat a részletes hatásokról. Többek között azért sem lehet ezt pontosan kiszámolni, mivel egyelőre nem ismertek az adózók reakciói. Nem tudjuk például, hogy pontosan hányan lépnek ki az evakörből az őket érintő adókulcs megemelésének hatására (30-ról 37 százalékra), és nem tudjuk azt sem, hogy hányan mozdulnak el majd a szürkegazdaság irányába.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek