A találkozóról a Gazprom honlapján is közlemény jelent meg. Eszerint a megbeszélés résztvevői áttekintették, hogyan halad a Déli Áramlat tervének megvalósítása. Külön hangsúlyozták, hogy a projekt megvalósítása az ütemtervnek megfelelően folyik. Megvitatták a gázvezeték nemzeti jelentőségű projektstátuszra emelésének kérdését is. Tudva lévő, hogy az orosz Gazprom az idei év kezdete óta folyamatosan tárgyal magyar partnereivel a 2015-ben lejáró, hosszú távú gázimport szerződés meghosszabbításáról.
A mostani találkozó ez irányú eredményeit illetően azonban csak találgatni lehet. Szakértők szerint, hagyományosan nem a Gazprom első embere szokott a külföldiekkel tárgyalni. Általában Alekszandr Medvegyev vezérigazgató-helyettest (egyben a Gazprom Export elsőszámú vezetőjét) küldik, illetve az igazán nagy projekteket „maga Putyin intézi” – fejtette ki a Gazdasági Rádió kérdésére Gereben Ágnes külpolitikai szakértő.
A Gazprom hozzávetőlegesen a kétezres évek eleje óta vált az orosz külpolitika egyik legfőbb eszközévé, az Európai Unióban viszont természetesen nem kívánatos az orosz energetikai előrenyomulás. A Gazprom jelentőségének növekedésével egy időben indult meg a Nabucco tervezése is, amelynek nem titkolt célja, hogy függetlenítse Európát az orosz földgáztól. A projektet a bécsi Nabucco Gas Pipeline International koordinálja. Tagjai az osztrák OMV, a magyar MOL, a romániai Transgaz, a bulgáriai Bulgargaz, a török Botas, és később csatlakozott a német RWE is.
A Déli Áramlat projekt kapcsán idén január óta beszélnek egyfajta megújulásról, hiszen az orosz fél egyre több európai projektcéggel kötött már szerződést. Ezzel párhuzamosan az „ellenlábas” Nabucco hanyatlásáról is egyre gyakrabban esik szó. Habár egy jó fél évvel ezelőtt Medvegyev még arról nyilatkozott, hogy a két projekt semmi esetre sem áll versenyben egymással. „A Déli Áramlat és a Nabucco nem versenytársak, a Nabucco balsikerei miatt nem Oroszországot kell vádolni: a két projekt célja teljesen eltérő, és a későbbiekben még akkor is gázhiány lesz, ha minden tervezett vezeték megépül” – nyilatkozta tavaly ősszel. Néhány héttel ezelőtt azonban az orosz Nyezaviszimaja Gazeta a Nabucco gázvezeték volumencsökkentésének hírére máris a Déli Áramlat „győzelméről” tájékoztatta olvasóit.
A The Financial Times (FT) egyik közlésére hivatkozva az orosz lap kiemelte: a realitások arra késztették az európaiakat, hogy mondjanak le arról, hogy alternatív földgázszállítási útvonalat találnak Dél-Európába. A FT szerint a Nabucco mögött álló cégek nemrég egy „karcsúsított” beruházási változattal álltak elő. Ennek a vezetéknek a hossza a korábbi tervekben szereplőnek hozzávetőleg a fele lenne, és a hálózat az eredetileg tervezett földgázmennyiség „töredékét” szállítaná. Az új változat neve Nabucco West, és a török–bolgár határtól Ausztriáig húzódna, jóllehet az eredeti tervek Grúziától Ausztriáig húzódó, évi 31 milliárd köbméter kapacitású vezetéket irányoztak elő. (Összehasonlításul: a Déli Áramlat kapacitása orosz számítások szerint évi 63 milliárd köbméter.)
Az orosz szakértők gyakorlatilag törvényszerűnek tartják a történteket. A tervek, amelyek szerint Irak, Egyiptom és Türkmenisztán csatlakozhatott volna az európai projekthez, csak tervek maradtak. Irak és Egyiptom nem feleltek meg a beruházóknak politikai és katonai kockázataik miatt. Csakúgy, mint Türkmenisztán, amelynek nincs gázvezetéke a Kaszpi-tenger mélyén. A Nabucco számára az egyetlen forrás Azerbajdzsán – állítják az oroszok.
Brüsszel ugyanakkor továbbra is teljes mellszélességgel a Déli Áramlat ellen foglal állást a Nabucco javára. Közel egy évvel ezelőtt véglegesítették a harmadik Európai Energia Chartát, mely kimondja, hogy a földgáz, illetve kőolaj kitermelője nem lehet egyben annak szállítója, értékesítője is. A szakmát ismerők számára egyértelmű a charta oroszellenessége, hiszen a Gazprom maga termelő és kereskedő vállalat is egyben.
Külpolitikai elemzők úgy látják: rövid időre ugyan, de Magyarország alkupozícióba kerülhet Oroszországgal szemben. Nagy kérdés, hogy ezzel mennyire és hogyan tudunk élni. Habár Orbán Viktor 2008-ban még rendkívüli parlamenti ülést szándékozott összehívni, amikor Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő megegyezett a Déli Áramlat megépítéséről. A WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai távirat szerint viszont Orbán amerikai diplomatáknak elismerte, hogy ő is szükségesnek tartja a vezeték megépítését. A kormányváltás után aztán a Fidesz maga erősítette meg elkötelezettségét a Déli Áramlat mellett. A Magyarországon is áthaladó vezeték építését eredetileg 2013-ban kezdenék, a vezeték üzembe helyezését pedig 2015 végére tervezik. (Putyin viszont legújabban idén decemberi kezdésről beszélt a Fekete-tengeri szakaszt illetően.)
Legújabb hírek szerint már a MOL is a Nabucco elhagyását tervezi. A bejelentés érdekessége, hogy a visszavonulásról legelőször Orbán Viktor nyilatkozott Brüsszelben, mondván: „Nem vagyok szakértője a témának, de azt látom, hogy még a magyar társaság, a MOL is elhagyja a teljes projektet… a Nabucco bajban van.” A MOL azonban csak ezt követően nyilatkozott, mondhatni reagált a kormányfő mondataira, azokat sem nem cáfolva, sem nem erősítve, hiszen még maga a Nabucco konzorcium sem tudott a MOL ezen szándékáról. Ez utóbbi érezhetően kínos helyzetbe hozta a magyar olajcéget.
A társaság hivatalos közleménye így hangzott: „A (Nabucco) projekt esetében mind a finanszírozási háttér, mind pedig a gáz forrása bizonytalan. 2003 óta a projekt megvalósítási költségei folyamatosan növekednek, ugyanakkor még mindig nem világos, hogy mennyi lesz a végösszeg. Másrészről a projekt vezetése a mai napig nem tudott olyan gázforrást találni és biztosítani, amely elegendő gázzal látná el a vezetéket, így a rendelkezésre álló gáz mennyisége és forrása még mindig kérdéses. Ezeket az aggályainkat többször is jeleztük a Nabucco Nemzetközi Társaság igazgatótanácsában. Továbbra is elkötelezettek vagyunk Kelet-Közép-Európa energiaellátásának diverzifikációját illetően, de független vállalatként felelősséggel tartozunk részvényeseink iránt, a lehető legeredményesebb gazdasági teljesítményt kell nyújtanunk.”
A gáz Magyarország számára alapvetően három szempontból fontos: lakossági gáz, áramtermelő gáz, melyet a magyar erőművek égetnek el, illetve ipari fűtő- és alapanyaggáz, melyet a könnyűipar, műanyagipar használ fel. Hazánkban nagyobb mértékben támaszkodik a lakosság a téli fűtésben gázra, mint bármely egyéb tüzelőanyagra, így a kiszolgáltatottság tovább fokozódhat. Európa gázellátása jelenleg három forráson nyugszik: az északi-tengeri norvég mezőkön, az észak-afrikai, főként algériai gázbányászaton és az orosz gázon. Amennyiben e három termelőből kettő egyezteti árait, akkor a térség ipara igen jelentős gázáremelkedéssel nézhet szembe.
2012. 04. 27. (XVI/17)
