hetilap

Az euróövezet vezetői által még decemberben elfogadott 130 milliárd eurós második görög mentőcsomag, és az Európai Központi Bank 1 trillió (1000 milliárd) eurós, olcsó, hosszú távú kölcsöne ellenére ismét fenyeget a teljes összeomlás veszélye. Úgy tűnik, hogy Európa egyáltalán nincs felkészülve a rá váró megpróbáltatásokra.

Az idő azonban egyre sürget. A francia szavazók épp most választották meg François Hollande-ot elnöküknek azért, hogy változtasson azon a szigorú költségvetési irányon, amit előde, Nicolas Sarkozy, illetve a német kancellár, Angela Merkel szabott meg, és összpontosítson a gazdasági növekedésre. Merkel azonban rendíthetetlenül kiáll a pénzügyi stabilitási paktum mellett, de a frissen választott Hollande már nem teheti meg, hogy a jövő hónapban esedékes törvényhozási szavazásokon ne mutasson valami új irányvonalat támogatóinak. Az unió sorsában még ennél is fenyegetőbb veszélyt jelenthet a közelgő második görög választás, melyben a pártok a kormányalapításért küzdenek. A görögök zűrös kilépése az eurózónából, egy időben az eddig töretlen francia-német közös politika szétválásának esélyével, már minden érintettre hatással lehet (ennek nyomán a világgazdaságban jelentkező károk minden valószínűség szerint a legnagyobb kockázatot jelenthetik például Barack Obama újraválasztásában is). Ezenkívül még súlyosabb következményekkel járna, ha a görög járvány esetleg más eurózónabeli országokra is átterjedne, így elsősorban Portugáliára, Írországra vagy akár Spanyolországra és Olaszországra is.

Az Economist elemzése szerint rövid távon az eurózónának lassítania kellene a pénzügyi szabályokba való beavatkozásokon, több befektetésre lenne szüksége, lazítania kellene továbbá a monetáris politikán, és meg kellene erősítenie a pénzügyi tűzfalat. Középtávon további jelentős reformokra van szükség a túlméretezett jóléti államok átalakításának érdekében, illetve Európa-szerte fel kellene állítani egy jól működő banki döntéshozó szervezetet is. Ráadásul Hollande-nak a közeljövőben kompromisszumot kellene kötnie Merkellel: a gazdasági növekedést sürgető megállapodást egy pénzügyi paktummal is ki kell egészítenie. Azonban a Hollande által a választási kampányában beígért kamatcsökkentés, minimálbéremelés, és a 60 ezerrel több tanár foglalkoztatása inkább csak tündérmesének hangzik.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek