Balog Ádám adóügyi helyettes államtitkár még idén februárban is úgy nyilatkozott az Origónak, hogy „Nem kell mindig adóemelésben gondolkodni". Múlt héten azonban újabb adótípusokat kellett törvénybe iktatni, hogy a költségvetés lyukait be lehessen tömni. 2010 óta a kormány több gazdaságpolitikusa is kifejtette; olyan adórendszert akarnak kiépíteni, amelyben a munkát terhelő adók csökkennek, miközben a fogyasztást terhelő adók szerepe megnő. Angyal József okleveles adószakértő meglátása szerint azonban a kormány koncepciója hibás: egyrészt az alaptörvénnyel ellentétes, mert azokat is terheli, akiknek nincs már teherviselő képessége.
A telefonadó például ugyanúgy terheli a nyugdíjasokat, a hajléktalanokat, a diákokat is, mint a kereső réteget. Másrészt az Európai Unió jogrendjével is szembemegy: az egységes belső piaccal, a versenysemlegességgel ellentétes. Egy újabb forgalmi típusú adó bevezetéséhez az EU-n belül egyhangú döntés kell. A „telekom - adó" bevezetése például akkor lehet szabályos, ha azt a telekommunikációs szektorba forgatják vissza - magyarázta el a Hetek kérdésére. Az elmúlt két év legnagyobb változása a személyi jövedelemadó (szja) egykulcsossá tétele volt. A szakemberek azonban egybehangzóan elhibázottnak tartják a lépést.
Angyal József szerint rosszkor, rossz időben vezették be az egykulcsos rendszert. Egy gazdasági fellendülési szakaszban be lehetett volna vezetni, mert akkor szélesebb adóalapra kisebb adóteher jutott volna. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke is ugyanezen az állásponton van. Lapunknak elmondta, hogy nem ellenzi az egykulcsos szja-t, de így és most nem volt jó a bevezetése. Ha akkor vezetik be, amikor a gazdaság lendületben van, akkor a GDP 4-5 százalékát kitevő költségvetési lyukat egy növekvő gazdaság két-három év alatt kipótolta volna. Most azonban a gazdaság stagnál. Ráadásul csak a társadalom kisebbsége nyert az adócsökkentéssel. Angyal véleménye szerint „azóta kell a lyukakat tömögetni, és ezért kell az újabb adókat bevezetni". Az szja-változás miatt kieső 500 milliárdnyi adóbevétel mellé pedig újabb 100 milliárdos lyukat ütött a társasági adó 10 százalékra való csökkentése is.