hetilap

Juhász Attila politikai elemző, a Political Capital kutatója évek óta foglalkozik a migráció kérdésével. Mint lapunknak elmondta: „A magyarokra a rendszerváltást követően kifejezetten az immobilitás volt jellemző, még az ország határain belül sem nagyon vándoroltak, Sík Endre szociológus megfogalmazásával: a »mi se megyünk sehova, ide se jöjjön senki« mentalitás uralkodott. Az utóbbi időben épp azért lett téma a kivándorlás, mert a magyar társadalomban fordulat zajlik mind a migrációhoz való hozzáállást, mind a tényleges vándorlási folyamatokat illetően.”

A Tárki kutatásai alapján csúcson van az elvándorlási hajlandóság, a 30 év alattiak közel fele elhagyná az országot, ami árulkodik arról, hogy milyen jövőképük lehet a hazai fiataloknak. „Ugyanakkor a tényleges elvándorlás is nőtt, ma már összességében a népesség 2 százaléka külföldön keresi a boldogulást, ami arányaiban egyre inkább az 1880–1910-es nagy kivándorlási hullámot idézi. A kivándorlók semmiképpen sem nevezhetők menekültnek, ők alapvetően munkaerőmigránsok vagy vendégmunkások, akik a magasabb jövedelem reményében hosszabb-rövidebb időre külföldön vállalnak munkát, a végleges kitelepedés szándéka nélkül” – fogalmazott a szakértő. Szerinte véglegesen vélhetően inkább a nagyon jól fizetett, magasabb státuszúak, illetve azok a fiatalok ragadnak kint, akik külföldön kezdik a pályájukat vagy az egyetemi tanulmányaikat. A magyar felsőoktatás átalakításának iránya miatt ugyanis könnyen elképzelhető, hogy nem lesz drágább, vagy egyenesen olcsóbb lesz külföldön továbbtanulni.

Bár az Orbán-kormány alatt nőtt a tényleges kivándorlás és az elvándorlási hajlandóság is, de Juhász Attila álláspontja szerint durva leegyszerűsítés lenne mindezt a jelenlegi kormánnyal szembeni társadalmi-politikai elégedetlenségre visszavezetni. A migrációs adatokból ugyanis az látható, hogy az elvándorlás felgyorsulása egy hosszabb folyamatként értelmezhető, és több mélyebb társadalmi, illetve gazdasági oka is van.  Egyrészt a rendszerváltás óta mostanra érett be több olyan társadalmi feltétel, amely elősegíti a fokozottabb mobilitást. Magyarországon felnőtt egy generáció, amely már egy nyitott országba született, jobban beszél idegen nyelveket, így nem idegenkedik annyira a migrációtól. Másrészt a magyar lakosság számára jogilag is adottá és természetessé vált, hogy élhet az Európai Unió által biztosított szabad mozgás jogával. Harmadrészt Magyarországon 2006-2007 óta gazdasági válság van, jelentős megszorítások érték a lakosságot, miközben a gazdasági növekedés évek óta tartó elmaradása miatt kevés az új munkahely, és csökken az életszínvonal, a középosztály egy jelentős részét lecsúszás fenyegeti.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek