A Big Mac index a The Economist gazdaságkutatóinak találmánya, mely 1986 óta van használatban. Az index egy könnyed útmutató, mely a különböző valuták egymáshoz viszonyított értékét elemzi. Az elmélet a vásárlóerőparitáson nyugszik, azaz azon a közgazdasági elven, mely kimondja, hogy a valutaátváltási árfolyamok úgy alakulnak, hogy hosszú távon két ország azonos termékének vagy szolgáltatáscsomagjainak az értékét, árát egyensúlyba hozzák. A termékcsomagunk jelenleg csupán a McDonald’s Big Mac szendvicsét tartalmazza, feltételezve azt, hogy az üzletlánc törekszik arra, hogy minden országban ugyanolyan alapanyagokból, azonos minőségű termékeket állíttassanak elő (Indiában Maharaja Mac kapható, mely marhahús helyett csirkehúsból készül).
A szendvics-közgazdaságtan létrehozásának nem az volt a célja, hogy szakemberek egy precíz, tudományos mércét alkossanak a valuták összehasonlítására, mindössze egy olyan eszköz szerepét hivatott betölteni, mely emészthetőbbé teszi a főbb árfolyamelméleteket. Mégis a Big Mac index mára globális szabvánnyá vált, mely a legtöbb közgazdaságkönyvben is megtalálható, továbbá több mint húsz akadémiai tanulmány alapjául szolgált az elmúlt években.
Hogy is működik tehát az index? Egy gyakorlati példával élve, míg Amerikában egy Big Mac szendvics átlagos ára 4,37 dollártól kezdődött, addig Kínában a Big Mac már 2,57 dollártól megvásárolható, ami azt jelenti, hogy a kínai fizetőeszköz, a jüan a dollárhoz viszonyítva 41 százalékkal alulértékelt a Big Mac index alapján.
2013. 02. 08. (XVII/6)
