Neil Buckley, a lap Kelet-Európa-szakértője arról ír, hogy a nemzetközi lapok címlapjára újabban az alkotmányossági kritikák miatt kerül Magyarország, de a befektetők legnagyobb aggodalma jelenleg az országgal kapcsolatban a kormány, valamint a külföldi energiacégek és bankok konfliktusa. A cikk megemlíti, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz előírta, hogy januártól tíz százalékkal kötelező csökkenteni a lakossági energiaárakat, úgy, hogy közben a kormány emelte az energiavállalatok különadóját. Az említett vállalatok bírósághoz fordultak, és pereket nyertek, amelyek elméletileg blokkolták a tarifacsökkentést. Erre fel Orbán a bírósági ítéleteket botrányosnak nevezte, és azt ígérte, hogy még nagyobb mértékű árcsökkentéseket fog elérni.
A parlamentben emiatt parázs vita is zajlott az ügyről, aminek az lett a következménye, hogy a Fidesz kétharmados többségével még nagyobb hatalmat adott az energiaárat szabályozó állami intézménynek. Ráadásul úgy, hogy azt még az Alkotmánybíróság sem tudja kikezdeni. Emellett a kormány időközben visszavásárolta a földgáztározókat, amelyeket a német E.On-tól, illetve a Moltól vett meg. Orbán abban bízhat, hogy így alacsonyabb gázárban állapodhatnak meg a fő energiaszállítóval, a Gazprommal, de a cikk szerzője szerint a kritikus szakértők szkeptikusak ezzel kapcsolatban.
Neil Buckley szerint Magyarország kedvenc státusza a befektetők között megváltozott 2010-től kezdve, mikor a kormány az EU legmagasabb mértékű bankadóját vetette ki, és emellett válságadókkal terhelte a – többnyire külföldi tulajdonú – energia-, a távközlési és a kereskedelmi szektort. A cél az volt, hogy a költségvetési hiányt leszorítsák, de emellett bevezettek egy alacsony kulcsú („kis általánydíjas”) személyi adót is. Ráadásul konfliktus is kialakult a bankok és a kormány között, mert a devizahitelesek terhét (nyilván a végtörlesztés miatt) a bankokra hárították, jelentős veszteséget okozva számukra.
2013. 04. 19. (XVII/16)
