2013 márciusának végén a magyar háztartások közel 7000 milliárd forintnyi banki hiteltartozással rendelkeztek. Ez az elrettentő összeg hozzávetőlegesen megfelel a 2014 és 2020 között összesen Magyarország számára lehívható uniós pályázati pénzeknek. 6892 milliárd forint hiteltartozásból 1240 milliárd forintnyi volt az első negyedév végén 90 napon túli késedelemben; ez pedig nagyságrendileg már a magyar állam éves adósságszolgálatának méretével (tervezett kamatkiadásokkal) vetekszik. A nem teljesítő hitelek aránya immár 18 százalék, míg minden harmadik hitellel van már valamilyen szintű törlesztési probléma.
A grafikonokat szemlélve úgy tűnik, hogy tavaly ősszel megállt, de télen folytatódott a nem teljesítő hitelek arányának növekedése a jelzáloghitelek körében. Itt egyes kommentárok a nyári adósmentő program (a 90 napon túli hitelek egy részének forintosítása) pozitív hatását vélik felfedezni, ám egy ilyen rövid „változást könnyen eredményezhet egy egyszerű frankárfolyam-változás is” – nyilatkozta lapunknak Tatár Attila, a BankWeb Pénzügyi Portál tanácsadója. Továbbá, elég valószínű, hogy a bankok az év végének közeledtével egyre inkább az éves statisztika érdekében alakítottak az állományukon – tette hozzá. Hasonlóan könyveléstechnikai indokokra vezeti vissza a most kimutatott változások jó részét Galcsikné Erdősi Éva, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE) szakértője is.
„A jelentés maga is olyan, mint az egész magyar gazdaság: hol egy kicsit jobb képet mutat, hol rosszabbat, de a lényeg nem változik.” (Az MNB egyébként a mostani jelentés negatív megállapításainak hátterét hivatalosan a svájci frank árfolyamváltozásával, valamint egyes lízingcégek adatainak figyelembevételével magyarázta.)
2013. 05. 24. (XVII/21)
