A napokban meglepő, beismeréssel egyenértékű bejelentést tett Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezetését a közelmúltban átvehette. A politikus az NFÜ-nél tartott állománygyűlés utáni sajtótájékoztatóján (ahol sikerült Csányi Sándor OTP-vezért is vérig sértenie) elismerte, hogy 15 uniós programból 13-at Brüsszel befagyasztott mostanra. (A „nyitva hagyott” két program a nemzetgazdaság szempontjából jelentéktelen.) Emellett az is kiderült, hogy ebben az uniós ciklusban ugyan még 1500 milliárd forintot szerezhetne meg Magyarország, de 500 milliárdra még pályázat sincs kiírva.
A problémát az jelenti a kormány számára, hogy a bankgyűlölő és multiellenes gazdaságpolitikájuk következtében a magyar versenygazdaság – pestiesen szólva – „bedöglött”, a gazdasági növekedést valójában az uniós pénzek országba való pumpálásával lehetne stimulálni. Tavaly az ellenzék által számtalanszor támadott Századvég Gazdaságkutató Intézet egyebek mellett azért kapott jelentős megrendeléseket a kormánytól, hogy az uniós fejlesztési pénzek lehívását ortodox és akár unortodox eszközökkel felgyorsítsa. Lázár sajtótájékoztatója azt jelzi, hogy hiába a nagy elszánás, eddig a kormánynak – bár 3 éve ők irányítják ezt a területet – nem sikerült áttörést elérnie, pedig a gazdasági mutatóknak (és persze a kormányzati propagandának) a választások előtt jót tenne 1000-1500 milliárd forint „befolyatása” a magyar gazdaságba. Már csak azért is, mert például az egy évre eső kohéziós támogatás összege a GDP több mint 3 százaléka is lehetne.
„Lopásbiztos” rendszert akartak