Nehéz jósolni, különösen a jövőt illetően

– A Fed jelenlegi elnökének, Ben Bernankének éppen ez a téma, a Nagy Válság a szakterülete. Az elmúlt években a feladatának tekintette, hogy egy hasonló krízis létrejöttét megakadályozza. Valóban, a második világháború előtt a Fed lépésével vette kezdetét az a hibasorozat, ami romba döntötte a világot, de a szakirodalom is alaposan feldolgozta ezt a korszakot, ezért remélni lehet, hogy az nem ismétlődik meg. Igaz, a harmincas években is a Fed elsősorban az amerikai belgazdasági érdekekre figyelt, és nem törődött azzal, hogy az Egyesült Államok pénzügyeinek nemzetközi hatása van. Bernanke maga is mondta, hogy nem várhatják tőlük, hogy ne az amerikai gazdasági érdekeket tartsák szem előtt. Azt csak tudomásul veszik, hogy ennek járulékos költsége a nemzetközi környezetre való hatásuk.

A Fed 2008 óta elszántan küzd azért, hogy az Egyesült Államok gazdaságát kivezesse a válságból, aminek eszközéül először a kamatcsökkentést, majd a nulla százalékot elérve az úgynevezett nem konvencionális monetáris könnyítést választotta. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a jegybank óriási volumenben folyamatosan vásárol értékpapírokat a piacon, amivel hatalmas likviditást teremt a bankrendszerben. Azt mondták, hogy ezzel igyekeznek berúgni az amerikai gazdaság motorját. Nem eredménytelenül, mert az Európai Unióval szemben, az Egyesült Államokban nem volt recesszió, de a gazdasági növekedés soha nem érte el azt a szintet, ami ahhoz szükséges, hogy jelentősen csökkenjen a munkanélküliség. Amerikában úgy tartják, hogy legalább 3 százalékos növekedés szükséges az egészséges – nagyjából 5 százalékos – munkanélküliség mellett működő munkaerőpiac létrejöttéhez. Az USA politikai és gazdasági elitjének sikerült azt megakadályozni, hogy Európához hasonlóan lefulladjon az amerikai gazdaság, de hiába pumpáltak elképesztő mennyiségű pénzt a pénzügyi rendszerbe, ez még kevés volt a növekedési fordulathoz. A mennyiségi csökkentést azonban idővel abba kell hagyni, ezért találgatja azt a piac, hogy az milyen ütemben fog megvalósulni.

Az olcsó pénz nem a spekuláció „táptalaja”?