Rendhagyó módon bővítené az alkotmányos alapjogok körét a LÉT munkacsoport. Megfogalmazásuk szerint: „minden tartósan Magyarországon lakó állampolgárnak biztosít a magyar állam havonta egy pénzösszeget, ami őt feltétel nélkül megilleti, mert ez az életéhez, a létéhez és egyben a személyéhez fűződő, elidegeníthetetlen, alkotmányos alapjoga. Ez a LÉT.” A futurisztikusnak ható javaslat nem marad adós sem a bevezetés tervezett idejével, sem a javasolt összeggel: 2015-től 18 év alatt 25, afölött 50, várandós édesanyák esetében pedig 75 ezer forint készpénz járna a létezés jogán minden magyar állampolgárnak.
Bár a radikálisan újszerűen ható javaslatcsomag első nekifutásra akár egy chávezi típusú, ultrapopulista párt programjának elemeként is megállná a helyét, a helyzet – és a felvetés – komolyságát jelzi a szakértői gárda, amely kidolgozta és amely felkarolta az ötletet. A LÉT munkacsoport vezetője Bánfalvi István nyugdíjas szociálpolitikai szakértő, munkatársai – többek között – Jeney Sarolta közgazdász és Radnai György, a Pénzügyminisztérium volt közigazgatási államtitkára, de jogász, tb-szakértő és szociológus is erősíti a csapatot. A kezdeményezést azonban még ennél is szélesebb kör kezdte patronálni. A bemutatkozó sajtótájékoztatón Ferge Zsuzsa szociológus hosszasan méltatta a javaslat érdemeit – majd sajnálkozva tette hozzá, hogy még a mai ellenzéki pártok programjaiban sem lát elkötelezettséget az ilyen „jó gondolatok” iránt. „A LÉT bevezetése nemcsak hogy megállítaná a magyar társadalom széthullását, hanem történelmi fordulatot eredményezne a társadalom integrációjában” – fogalmazott Surányi György volt jegybankelnök, aki szerint a javaslat az elmúlt időkben példa nélküli, és „egyértelműen kedvező társadalmi változást előidéző, tudatos reformcsomagnak” nevezte a százoldalas tanulmányban megfogalmazott elképzelést.
És dolgozni ki fog?
2014. 01. 24. (XVIII/4)
