Egy olyan kicsi, eldugott európai ország részéről, mint Lettország, abszolút racionális döntésnek minősül az eurózónához való csatlakozás – állítják a nemzetközi elemzők. Először is: egy ilyen kis gazdaság számára egy önálló fizetőeszköz fenntartása jelentős költségekkel jár, és egyre kevesebb előnnyel kecsegtet. Ha pedig lebegtetik az árfolyamot (a lat árfolyamát egyébként már hosszabb ideje az euróhoz kötötték), ez ajtót nyit a spekulatív támadások és a „forrótőke-beáramlások” előtt, amelyek alapvetően destabilizálják a gazdaságot. Másodsorban: a csatlakozással Lettország egy olyan csoport tagjává vált, ahol ma „a legfontosabb gazdasági döntések” születnek. Egy olyan ország számára, amely évszázadokig szinte le volt radírozva a térképről, egy európai „elitklubhoz” való csatlakozás egyértelmű előrelépés.
Bye-bye Szása
Arról nem is beszélve, hogy Oroszország befolyása mind a mai napig erőteljesen érzékelhető Lettországban, ám az eurózónához való tartozás ennek jelentős ellensúlya lehet. A miniszterelnök a csatlakozás alkalmából ki is jelentette: „Ezzel a lépéssel is ki akarjuk fejezni, hogy országunk a Nyugathoz tartozik, és nem egy politikai szürke zóna részei vagyunk Oroszország és az EU között.“ Andris Vilks pénzügyminiszter a Financial Timesnak adott nyilatkozatában továbbá kifejtette, hogy az euró bevezetése számukra „a küldetés teljesítését” jelenti, hisz ezzel a legfőbb nyugati szervezetekhez (EU, NATO) való csatlakozásuk vált teljessé.
2014. 01. 10. (XVIII/2)
