Februárban bezárta kapuit az Mt. Gox nevű domináns Bitcoin- tőzsde, miután – a gyanú szerint– megközelítőleg fél milliárd dollár értékű (más híradásokban 230 millió eurónyi) Bitcoint loptak el. Az Mt. Gox ellen azóta csődeljárás indult, amelyet vezetője egyszerűen úgy kommentált, mint valami kisebb áramkimaradást: „a rendszernek sajnos voltak gyengeségei, és a Bitcoinok eltűntek. Elnézést az okozott kellemetlenségért”. Mt. Gox vezetősége időközben beismerte, hogy ügyfeleiktől 750 ezer, saját vagyonukból 100 ezer Bitcoint loptak el a pénzügyi csalók. Ez a „tranzakciós programhiba” aztán elindította a lavinát, és legtöbben – ismételten – a központi szabályozás bevezetését kezdték sürgetni. A japán kormány például bejelentette, hogy fontolgatja a Bitcoin-adó bevezetését. Egy amerikai szenátor pedig már a „kriptopénz” betiltását kérte. Janet Yellen amerikai jegybankelnök azonban óvatosan nyilatkozott: jelenleg nincsen olyan hatósági jogkörük, amivel szabályozni lehetne a „szuperpénzt”. „A Bitcoin egy olyan fizetési innováció, amely a hagyományos bankrendszeren kívül jött létre. Legjobb tudomásom szerint nem létezik olyan közös metszőpont a bankok és a Bitcoin között, amelyet a jegybank felügyelhetne vagy szabályozhatna. Így a jegybank semmit sem tehet” – mondta.
A sorozatos negatív hírek ellenére azonban „csoda történt”: az Mt.Gox összeomlását követő 48 órán belül a Bitcoin állapota stabilizálódott, és az ára újra növekedni kezdett. Egyesek szerint talán azért működik még mindig a kriptopénz, mert az emberek hisznek benne – összegzi a lehetséges forgatókönyveket a Magyar Bitcoin Portál írása.
A Bitcoin-elemzők, ha sokban nem is, de abban megegyeznek, hogy mind a kormányzatok, mind a bankok mindent el fognak követni annak érdekében, hogy a Bitcoin használatát visszaszorítsák. Nem is nehéz észrevenni a két oldal ellentétes érdekeit. A Bitcoint ugyanis nem a központi bankok bocsátják ki, így ráhatásuk sincsen. Használatával viszont a nemzetközi tranzakciók sokkal egyszerűbbek, nincs szükség közvetítőkre, az átváltási árfolyamok és a különböző banki költségek is eltűnnek. Lehetővé válik a nagyobb összegű készpénztartás, a banki kapcsolat nélküli fizetés is.
2014. 03. 14. (XVIII/11)
