Sun Zhaoxue, a Kínai Aranytársaság elnöke már évek óta szorgalmazná, hogy az ország tartalékai inkább aranyban legyenek, mint dollárban. Mint mondta: „egy erős árfolyamot csak arannyal lehet megalapozni”. Habár az arany jelentőségét most éppen elhomályosítja az USA, hiszen náluk pihen a globális aranytartalék 74 százaléka – fejtette ki egyik publikációjában Sun Zhaoxue. Céljuk ezzel pedig nem más, mint a dollár hegemóniájának megerősítése a többi nemzeti valutával szemben. De ha megnézzük, hogy mi vezetett anno az egyes fizetőeszközök (dollár, font, euró) felemelkedéséhez, akkor ez nem más, mint a jelentős aranytartalékok – tette hozzá Zhaoxue, akinek befolyása a kínai monetáris politikában megkérdőjelezhetetlen (pár éve még az év gazdasági szakemberének is megválasztották hazájában). A szakember felhívta a figyelmet arra a „trükkre” is, hogy habár az amerikaiak úsznak az adósságban, mégsem hajlandóak megszabadulni az aranytartalékaiktól, hanem inkább „dollárt nyomtatnak” (QE), amivel szépen, csendben csökkentik az adósságaikat, miközben a nemzeti jegybankok devizatartalékaiban a dollár lassan, de biztosan átveszi az uralmat.
A kínai vezetés – ezt látva – már több védelmi mechanizmust is kidolgozott, melyek lényege gyakorlatilag a „dollár nélküli gazdasági élet” megvalósítása. Ennek érdekében például a nemzetközi kereskedelemben erősítik a jüan használatát, és ezzel párhuzamosan igyekeznek felépíteni egy robusztus hazai aranypiacot is. A jüan elterjesztéséhez különböző deviza swap-ügyleteket kötöttek és kötnek. Az egyik legnagyobb ilyen egyezséget Dél-Koreával írták alá 62,3 milliárd dollár értékben, míg az Európai Központi Bankkal már 60,8 milliárd dollárnyi devizacseréről állapodtak meg. Ezenkívül Kína eddig már
23 országgal írt alá valamilyen deviza swap-egyezményt, összesen 412,6 milliárd dollár értékben. Mindez pedig azt a célt szolgálja, hogy a kereskedelmi ügyleteiket gyorsan és flottul menedzseljék, anélkül, hogy bármelyik ponton is dollárt kellene vásárolniuk.
2014. 03. 21. (XVIII/12)
