Herbert Hainer, az Adidas AG vezérigazgatója nemrég közölte: „Nem tudjuk figyelmen kívül hagyni az orosz rubel év eleje óta tartó jelentős gyengülését, csakúgy, mint a régiót jellemző jelenlegi bizonytalanságot sem. Ez a kettő együtt nem elhanyagolható kockázatot jelent az eredményeinkre nézve.” Habár eddig az ukrán–orosz politikai helyzet nem befolyásolta a cég életét, az új üzletek nyitására irányuló most újragondolják a térségben. Mindez azok után hangzott el, hogy az USA és néhány európai ország gazdasági szankciók alkalmazását helyezte kilátásba, amennyiben az oroszok nem adják fel állásaikat és nem enyhítik az Ukrajnában kialakult patthelyzetet.
Válaszul az orosz parlament egyik tagja, Andrei Klishas azt javasolta, hogy hozzanak létre egy törvényt, amely lehetővé teszi az orosz kormány számára, hogy határain belül irányíthassa a „nyugati eszközöket”, azaz vállalatokat. Ez – kétségkívül – elég vad ötlet, és nem sok jóval kecsegtet, ha a szovjet múltra gondolunk.
Az utóbbi időkben a figyelem kiemelten az olajcégekre és az energiaszektorra terelődött: a londoni bejegyzésű British Petrol (BP PLC) például jelentős arányt birtokol az amúgy kormányzati ellenőrzés alatt álló Rosneftben. Így a BP hatalmas veszteségeket könyvelhetett el, miután a moszkvai jegyzésű cég papírjai esésnek indultak. Ennél is inkább érintettek a nagy fogyasztói márkák, amelyek eddig lehetőséget láttak a hosszú távú gazdasági kilátásokban és a növekvő orosz középosztályban. Sokan, a versenytársaikkal való „ritmustartás” végett, nagy beruházásokba vágták a fejszéjüket a térségben – miközben a többi, feltörekvő piacokon minimalizálták az akvizíciós tevékenységüket.
2014. 03. 14. (XVIII/11)
