Mostanára talán az utca embere számára is közhellyé vált, hogy a gazdaságnak van egy olyan ellensége, amellyel a nemzeti bankok szakemberei folyton-folyvást küzdelmet folytatnak: ez az infláció. Az árak emelkedéséből fakadóan ugyanabból az összegből az idő múlásával az inflációnak köszönhetően kevesebb terméket és szolgáltatást lehet vásárolni, s ennek természetesen a gazdaság szereplői alapvetően nem örülnek. Azzal azonban már kevesebben vannak tisztában, hogy ennek a folyamatnak az ellentettje sem kevésbé problémás. Az árak, vagy általánosságban véve az árszínvonal esését jelentő defláció csak első ránézésre tűnik kedvezőnek: mivel az árak folyamatosan esnek, az idő előrehaladtával ugyanabból az összegből egyre többet tudunk fogyasztani. Amikor azonban erre rádöbbennek a gazdasági szereplők, akkor ez inkább a kivárásra és a fogyasztásaiknak az elhalasztására ösztönzi őket, mivel így később még többet fog érni a pénzük. Erre válaszul azonban az árak még jobban esésnek indulnak annak érdekében, hogy nagyobb ösztönző erőt fejtsenek ki a vásárlásra, ugyanakkor ennek hatásaként még inkább megéri elhalasztani a fogyasztást, s így be is indult egy nehezen megállítható negatív spirál, melynek végén egyik gazdasági szereplő sem jár jól.
Elemzői körökben egyre gyakrabban merül fel a kérdés: jelen körülmények között ténylegesen fennáll a fentebb említett jelenség bekövetkezésének valószínűsége? Egyelőre még többnyire nem deflációról, hanem annak előfutáráról, a dezinflációról esik csak szó. Dezinflációnak az árszínvonal növekedési ütemének a csökkenését nevezzük, tehát tünetként az árak egyre kisebb mértékű növekedése jelentkezik, nem pedig az árak csökkenése. Ennek kialakulására jelenleg elsősorban azon fejlődő országokban van erős nyomás, ahol az irányadó kamatlábak jelentős emelése történt, illetve már kilátásba helyezték, ugyanis a magasabb kamatlábak negatív hatással vannak a fogyasztásra a megnövekedett hitelköltségek miatt. Az előbb említett kamatemelés januárra már megtörtént Indiában, Dél-Afrikában és Brazíliában, de a Bank of America elemzői a kamatlábak emelését várják az idén – Malajzia és Dél-Korea mellett – Magyarországon is.
Azzal kapcsolatban, hogy mennyire valós fenyegetést jelentenek a fentebbi folyamatok a globális gazdaság válság utáni helyreállására nézve, megoszlanak a vélemények. Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője úgy nyilatkozott januárban, hogy „a defláció az az emberevő óriás, amellyel szemben ellentmondást nem tűrően kell harcolni”. Ezzel szemben az amerikai és az európai jegybank elnöke, Janet Yellen és Mario Draghi véleménye szerint jelenleg nem tekinthető olyan jelentős fenyegetésnek sem a defláció, sem a dezinfláció, ami miatt tovább kellene lazítaniuk a monetáris politikán – számolt be róla a Businessweek.
2014. 03. 07. (XVIII/10)
