A jövedelemegyenlőtlenség kérdése sokakat foglalkoztat manapság. A kérdés azonban nem az, hogy egy társadalom képes-e csökkenteni a különbségeket, hanem hogy akarja-e. Ha a válasz igen, akkor a következő kérdés már csak az, hogy hogyan. Azok a politikusok és közgazdászok, akik úgy gondolják, hogy a súlyos jövedelmi egyenlőtlenségek egy társadalomban nem csupán morális kérdéseket vetnek fel, hanem gazdaságilag is egészségtelenek, bizonyára örömmel fogadták az IMF kutatóinak legfrissebb publikációját. A Valutaalap elemzésében több ország adózás előtti és adózás utáni adatai kerültek górcső alá. A szerzők szerint immár meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a minimális jövedelmi egyenlőtlenség a gazdaság számára előnyös, segíti a növekedést, és hosszú távon a gazdaság bővülését is előmozdítja.
Az elemzők elismerik, hogy állításaik szemben állnak az elfogadott gazdasági nézetekkel, miszerint a központi adóztatás és újraelosztás negatív hatással van a munkahelyteremtésre. A szerzők arra hivatkoznak, hogy számos régebbi tanulmány nem tett különbséget az adózás előtti és adózás utáni jövedelmi egyenlőtlenségek között, így sokszor „almát hasonlítottak körtéhez”. A kutatók most számos ország adatait vizsgálták adóztatás előtt és után, és arra jutottak, hogy alacsonyabb nettó jövedelemkülönbségek esetén a gazdaságok gyorsabban növekednek, a növekedési ciklusok pedig hosszabb ideig tartanak. Emellett a tanulmány legellentmondásosabb állítása, hogy a jobbára adóztatás útján történő jövedelem-újraelosztás nem befolyásolja (azaz nem csökkenti) számottevően a növekedési potenciált, kivéve, ha „extrém intézkedésekről” beszélünk.
Tény viszont, hogy az adóztatás útján történő újraelosztás mérsékli a jövedelmi egyenlőtlenségeket, tehát végső soron katalizálja a növekedést – írják a szerzők. „Úgy találtuk, hogy a nagy jövedelemkülönbségek lassítják a növekedést, míg az újraelosztásnak – ehhez képest – csak elhanyagolható méretű negatív hatása van” – olvasható a tanulmányban. Mindezek ellenére a kutatók nem zárják végleges következtetéssel a kérdést, elismerve ezzel azt a tényt, hogy mindez a gazdasági elméletek komplex területére vezet, amelyet számos változó befolyásol, és rendkívül kevés megbízható adat áll rendelkezésre.
2014. 04. 18. (XVIII/16)
