Az első „jegyzett” válság a „tulipán-lufi válság”, amely Hollandiában, 1636 telén zajlott le. Hollandia már a 17. században is híres volt a számtalan színkombinációban tündöklő tulipánmezőiről, amelyek jelentős bevételt is hoztak termesztőiknek. Olyannyira fontos árucikké vált a tulipán, illetve annak a hagymája, hogy a tőzsdén is kereskedtek vele. A fentebb említett időszakban azonban néhány hónap alatt a virág ára a húszszorosára növekedett, egy különlegesebb tulipánhagymát egyenértékűvé téve ezáltal egy lakóházzal. Fontos tudni, hogy a tulipán hagymája csak 7-12 év után kezd virágot hozni, mindeközben viszont határidős üzleteket lehetett kötni rá. Így előfordult, hogy egy-egy hagyma naponta tízszer is gazdát cserélt, értéke pedig a mánia csúcspontján – mai áron – közel 20 millió forintnak felelt meg. Az árfolyam szárnyalásának azonban 1637 februárjában vége szakadt, mivel egyszer csak elfogytak a vevők a tőzsdéről, s ekkor a tulipán vételára a töredékére esett vissza: pont annyira, amennyit normális körülmények között is érnie kell egy növénynek.
Hallott már Ön Poyais-ról?
Ezután következett az 1825-ös latin-amerikai válság.
2014. 04. 25. (XVIII/17)
