A félsziget 26 ezer négyzetkilométeres területén közel 1,9 millió lakos él, népsűrűsége tehát közel háromnegyede a magyarországinak. A köztársaság 2013-ban 4,3 milliárd dollár, azaz egy főre vetítve mindössze 2200 dollárnyi GDP-t termelt (ez a magyarországi érték mintegy tizede). Az átlagkereseteket tekintve az tapasztalható, hogy egy krími munkavállaló egy hónapban átlagosan a nálunk kapható minimálbér nettó összegének megfelelő hrivnyát vitt haza.
Gazdasági teljesítményük három fő forrásaként a turizmus, a mezőgazdaság és a földgázkitermelés szolgál. A statisztikák szerint évente közel hatmillió turista fordul meg a félsziget 750 rekreációs komplexumában, amelyek többsége (70 százaléka) ukrán nemzetiségű, és jelenleg csak minden negyedik látogató érkezik Oroszországból. A krími mezőgazdaság az alapvető gabonafélék mellett a bortermelésben is jeleskedik. E tekintetben viszont nagymértékben függ Ukrajnától, ugyanis innen tudja fedezni vízszükségletének 85 százalékát – emelte ki a téma kapcsán a napigazdasag.hu cikke. Ez a függőség pedig nemcsak a vízzel, hanem az árammal kapcsolatosan is fennáll, amelynek 82 százaléka szintén Ukrajnából érkezik.
A földgáztartalékokkal kapcsolatosan azonban már más a helyzet. A szakértők becslései alapján 7 millió köbméternyi tartalék található a félszigettől délre fekvő tengerfenék alatt, amelynek a kitermelési jogaiért az ExxonMobil és a Shell olajtársaságok is tárgyalásokat folytattak. Az egyezkedések azonban a kialakult nemzetközi konfliktus miatt egy időre megrekedtek, viszont most egy újabb – számukra bizonyosan nem kívánatos – tárgyalópartnerrel, a Gazprommal is kiegészültek. Bárkihez is kerüljenek majd a kitermelési jogok, a Krím minden bizonnyal jelentős bevételre fog szert tenni azok értékesítéséből.
2014. 05. 30. (XVIII/22)
