hetilap

Munk 1927-ben született, egy jómódú budapesti zsidó családban. 1944-ben, amikor a nácik benyomultak Magyarországra, ő még csak tinédzser volt. A család végül a „Kasztner-vonat” segítségével menekült meg, melyen összesen 1684 zsidó jutott biztonságban Svájcba. A járatot a cionista Kasztner Rezső gründolta, miután alkut kötött Adolf Eichmannal. A „vért áruért” megállapodás szerint a zsidók szó szerint kivásárolták magukat a náci halálgépezetből. Életükért készpénzt, aranyat és gyémántokat adtak cserébe. Munk a háború borzalmait elkerülve Toron­tóban diplomázott 1952-ben villamosmérnökként. Első cégét 1958-ban, 31 évesen alapította. A vérbeli üzletember nevéhez számos, különböző profilú cég létrehozása kötődik, leghíresebb azonban kétség kívül az 1983-ban alakult Barrick Gold. Itt eleinte kőolajjal és földgázzal kereskedett, majd amikor ezen a területen súlyos veszteségeket szenvedett el, végérvényesen az aranybányászat felé fordult.

Akkoriban Dél-Afrikában még tombolt az apartheid és az amerikaiaknak tilos volt részesedést szerezniük a helyi vállalatokban. Peter Munk cégének viszont minden vagyona Észak-Amerikában volt. „Könnyű dolgom volt: elmentem Franciaországba, Németországba, Angliába, és azt mondtam: Srácok, a vagyonotok pár százaléka van csak aranyban, miért tartjátok ezt épp Dél-Afrikában? Csak idő kérdése, hogy mikor dől össze! Miért nem helyezitek valami biztonságosabb helyre, mondjuk Kanadába vagy Amerikába?” Munk gyakorlatilag 10 évig ezzel a „beköszönővel” házalt. A dél-afrikai piac hamar összeomlott, a megerősödött Barrick pedig felvásárlásokba kezdett.

De hogyan változott a bányászbiznisz a kezdetek óta? – kérdezte az újságíró. „A szőrmekereskedelem mellett a bányászat is vérbeli kanadai üzlet” – kezdte Munk. „Mi adtuk a legnagyobb iskolákat és a legjobb bányászokat, világklasszis cégekkel gyarapítottuk a glóbuszt. De 100 évig azt gondoltuk, hogy egy sikeres bányavállalkozást bányászoknak kell vezetniük.” Munk szerint ez egy alapvetően hibás felfogás volt, és ezt személyes karrierjével be is bizonyította. „Semmit sem konyítottam a bányászathoz. Szóval még a látszatát se tudtam kelteni, hogy én magam építettem fel egy nagy bányabirodalmat, mert én mindebből csak a geológiát értettem. Amit én igazán tudtam, az az, hogy hogyan kell egy üzletet irányítani, működtetni.” A befektetőket viszont a számok érdeklik, eredményeket akarnak látni. „Ha egy üzletember jobb pénzügyi eredményeket tud felmutatni, mint egy bányász, akkor őt fogják választani.”

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek