hetilap

A mostani lépés az EU-n kívül érinti Norvégiát, az USA-t, Kanadát és Ausztráliát is. Svájc viszont – úgy tűnik – megúszta a szigort, mivel nemrég közölte: nem hajlandó követni a nyugati országok pél­dáját az oroszokkal szembeni szankciókban – írta a The Wall Street Journal.

A Krím márciusi megszállása óta ugyanis az EU és az USA már több ízben rendelt el szankciókat Oroszország ellen, így nem csoda, ha már a válaszcsapásokat is több fordulóban lehet mérni. A nyugati korlátozások fokozatosak voltak: először csak kisebb cégeket érintettek, majd következtek a (zömében állami tulajdonban lévő) nagybankok és a nagy „Putyin-barát” ipari vállalatok (például a gépfegyvereiről ismert Kalasnyikov-gyár is). Hasonlóan ehhez, az oroszok által diktált embargó is fokozatosan bontakozott ki. Tavasszal még csak az amerikai szárnya­sokat és az uniós sertésimportot érintette.

De mit jelent mindez számokban? Többféle megközelítés is létezik. Az unió Oroszország felé irányuló teljes exportja 120 milliárd euró, míg a magyar export ebből 2,5 milliárd. Az Oroszországba irányuló export összetétele az EU28 és Magyarország esetében hasonlóan alakul: 10 százalék körüli az agrárium és közel 50 százalék a gépek és szállítóeszközök kivitele. Tehát lehetnek még fájóbb embargók is a jövőben… De maradjunk egyelőre a mezőgazdaságnál! Az unió teljes exportján belül az agrárium összesen 7 százalék. Ezen a 7 százalékon belül is az Oroszországba irányuló hányad 10 százalék, azaz összesen egy 0,7 százalékos részről beszélünk az EU teljes éves kivitelét tekintve. 2013-ban az agrártermékek terén a legélénkebb kereskedelmet Németország, Hollandia, Litvánia, Lengyelország, Franciaország és Lettország folytatta az oroszokkal. Összességében pedig elmondható, hogy a balti államok biztosan meg fogják érezni ezt az újabb szigorítást.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek