Az üzenet minden esetben ugyanaz volt: „Az ön bankszámláját zároltuk.” Az érintettek diszkriminációt gyanítanak az ügy mögött – ugyanis valamennyien közel-keleti származásúak –, továbbá külön sérelmezik, hogy a bankok elutasították azon kérelmüket, hogy megmagyarázzák, miért is „rúgták ki őket”.
„Sosem értettük mi történik valójában” – nyilatkozta a washingtoni Abdul Hyee Waqas, akinek nonprofit cégeihez tartozó számláit fagyasztották be. A bankok hónapokig nem engedték a cégeinek, hogy pénzt költsenek a csekkek kifizetése körüli bizonytalanságra hivatkozva. Waqas vállalkozásai úgynevezett védházakat tartanak fönn mecsetekben, illetve tagjai közösségi eseményekre járnak, hogy bevezessék az embereket az iszlámba. Szintén önkénteskedtek hajléktalanszállókon, és kifizették a rászorulók tartozásait. „Ezek a kis, helyi szervezetek megpróbáltak valami jót tenni, de úgy tűnik, hogy valaki ezt a banknál nem nézte jó szemmel” – tette hozzá. „Jó ügyfelek voltunk, megérdemeljük, hogy legalább tudassák velünk mit csináltunk rosszul, hogy korrigálni tudjuk magunkat.”
A Miamiban élő, szintén károsult Sofian Zakout azt mesélte, hogy éppen csak aláírta az új bankszámlájáról és hitelkártyájáról szóló szerződést, amikor kapott egy értesítést, hogy a számláit zárolták. Egyik számlája (Amerikai Muszlimok a Vészhelyzetekért és a Segítségért) adományoknak volt fenntartva, ami a Katrina hurrikán és a szíriai polgárháború áldozatainak segített. Zakout több mint két órát töltött azzal, hogy telefonon keresztül válaszoljon személyes kérdésekre, csakhogy újranyithassa számláját. Olyan bizalmas kérdésekre is válaszolt, amiket még a betelepülésekor sem tettek fel neki a hatóságok – mondta. „Büszke voltam, hogy mindegyik kérdésükre válaszoltam. Általában a nonprofit és az adományozó szervezeteket megfélemlítik, hogy ne hozzák nyilvánosságra ezeket a dolgokat, de én nem maradok csendben. Nem akarom, hogy bárki mással ugyanez újra megtörténjen.”
2014. 09. 12. (XVIII/37)
