Néhány napja a Der Spiegel közzétette a volt NSA-ügynök, Edward Snowden titkos aktáinak második részét. Ezen iratok alapján kiderült, hogy az Egyesült Államok globális megfigyelési programja több szinten készíti fel az USA-t egy világszintű kiberháborúra más országokkal szemben. Ahogyan a titkos akták második része azt felfedi, az NSA feltételezi, hogy a jövő jelentősebb háborúinak megvívására már a kibertérben kerülhet sor. A dokumentum továbbá hangsúlyozza a rosszindulatú szoftverek fejlesztésének fontosságát, amelyek képesek megbénítani az ellenséges ország kulcsfontosságú, infrastrukturális objektumait, a banki rendszereket, erőműveket, reptereket vagy a víz- és áramellátást.
2013-ban, a Snowden-féle akták első kiszivárogtatásakor voltak, akik úgy vélekedtek, hogy az NSA vezető elektronikus megfigyelőrendszere egy jobb átláthatóságot biztosít majd az állambiztonság tevékenységében, és azt remélték, hogy a hírszerzés is jelentős reformok elé néz ezáltal. A várakozások ellenére azonban úgy tűnik, hogy az alapokat érintő változtatások lehetőségét mégsem aknázzák ki, hiszen a nemzetek jelen pillanatban sokkal fontosabbnak tartják ennél a kiberfenyegetések megelőzését. Egyesek szerint pedig már most benne vagyunk egy igazi „hibridháborúban”, így teljesen felesleges már az átfogó reformokon töprengeni.
A legutóbbi, internetbiztonságról folytatott tárgyalásokon Barack Obama amerikai elnök egy olyan törvény meghozatalára sürgette a Kongresszust, amely ugyan erősítené az adatvédelmi szabályozásokat, és segítené a kritikus infrastrukturális objektumok (kormányzati számítógépek és hálózatok) kiberbiztonsági védelmét, ám ebből kifolyólag – nagy valószínűséggel – sértené az egyének civil jogait és magánszféráját.
2015. 02. 13. (XIX/7)
