A találkozó egy hosszú kézfogással kezdődött, melynek képei bejárták a világsajtót. „Azért találkozunk ma, hogy a történelem tragédiái ne ismétlődjenek újra” – nyilatkozta a kínai elnök. A Time magazin riportja szerint azonban a találkozó inkább volt erőltetett, mint baráti, tekintve, hogy a kameráknak „vicsorgó felek” mintegy 82 másodpercig szorongatták egymás kezét. Miközben semmiféle közös megállapodást vagy egyezményt nem írt alá, de – szintén kicsit kínosan – a kínai elnök folyamatosan „elvtársnak” szólította a tajvanit. Ezek után már nem is volt meglepő, hogy a hotelszámlákat és a bankett költségeit is szigorúan külön fizették, ahogy a rendezvényen is élesen elkülönült egymástól a két delegáció – írta a BBC.
A két ország vezetői gyakorlatilag azóta nem ültek egy asztalhoz, mióta a nacionalista Csang Kaj-sek erői elvesztették a polgárháborút a kommunista Mao Ce-tunggal szemben. Véres harcok után a nacionalisták kiszorultak a szárazföldi országrészből, és a 160 kilométerre fekvő Tajvan szigetére menekültek, ahol létrehozták új országukat. A két hatalom azóta külön utakon jár. Kína „tradicionális” álláspontja szerint azonban továbbra is a különszakadt területek újraegyesítése a cél, és ezt akár katonai agresszió árán is kész elérni – ismertette a történelmi előzményeket a CNBC beszámolója.
Visszafojtott indulatok