Utoljára 2011-ben történt, hogy megállapodás nélkül álltak fel az asztaltól a felek. Akkor Szaúd-Arábia – a kartell de facto vezetője – győzködte a csoportot, hogy növeljék a kitermelést az éppen dúló líbiai polgárháború „árrobbantó” hatására hivatkozva, ám támogató nélkül maradt. A mostani közgyűlést követő hét elején viszont az olajárzuhanás drámai módon folytatódott és csaknem hétéves mélypontra esett, így már nemcsak az amerikai WTI (West Texas Intermediate) nyersolaj hordónkénti ára van 40 dollár alatt, de a Brent is közelíti ezt a szintet. Mint ismeretes, az olajárak majdnem megfeleződtek az elmúlt 18 hónap alatt, ami nem kis veszélybe sodorta az OPEC-országok költségvetését. Míg a találkozó idején a Brent hordója 43 dollár körül járt, a Goldman Sachs előrejelzése szerint ez még tovább is eshet, akár a hordónkénti 20 dollárig, ahogy erősödik a túlkínálat, és vészesen fogynak az olajtárolási lehetőségek – írta a Reuters.
Újabb megállapodás híján ugyanis – ami egyébként az előzetes várakozások alapján nem volt túl meglepő – a tagországok által az előző közgyűlésen elfogadott napi 30 millió hordós termelési küszöb maradt érvényben, amit így sem tudtak betartani az érintettek, hiszen rendre napi több mint 31 millió hordó olajat termelnek. A pénteki találkozó eredményeként tehát folytatódhat az árháború, miközben a nemzetközi olajpiac már így is erősen túltelített.
Erre emlékeztette többek között az OPEC tagjait az iráni olajipari miniszter, Bijan Zangeneh is. Zangeneh közölte, hogy addig nem hajlandók további kitermelési korlátozásokat elfogadni, amíg Irán vissza nem kapja az elmúlt évek nyugati szankciói miatt elveszített piaci részesedését. (Az Iránnal kapcsolatos szankciók feloldása egyébként 2016-ban esedékes.) Az iráni delegáció már a találkozó előtt világossá tette álláspontját: legalább egymillió barrellel (vagyis a globális fogyasztás egy százalékával) növelik a napi termelésüket, miután a szankciókat feloldják. (Habár a globális termelési többlet már így is napi 2 millió hordó felett jár.)