Kína rendíthetetlenül halad előre a kutatásfejlesztés terén: a tendencia a fejlett Nyugat számára akár aggasztó is lehet, hiszen így az innováció globális központja rövid úton áttevődhet Ázsiába és a Távol-Keletre – derül ki a 2015-ös Global Innovation 1000 című kiadványból. Kína emellett éves szinten több százezer új tudományos publikációt is felmutat, melyeknek minősége is folyamatosan javul.
Az angol nyelven publikált tudományos eredmények tekintetében már csak az Egyesült Államok előzi meg, ám a keleti ország outputja évről évre 20(!) százalékkal növekszik. A helyzet azonban még korántsem ideális: a Kínában megjelenő K+F tevékenység jelentős része nem belső forrásokból táplálkozik, és még a pártpolitika is rendszeresen beleszól a tudományos élet alakulásába.
Néhány hete Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke egy kutatóknak tartott pekingi konferencián a kormány újabb célkitűzéseit tolmácsolta a részvevőknek – tudósított nemrég a The Economist. Ezek szerint az országnak 2030-ra a világ vezető tudományos innovátorává kell válnia, sőt, a kommunista hatalomátvétel századik évfordulójára, 2049-re pedig Kínát domináns szereplővé kell tenni a globális tudományos életben.
2016. 06. 17. (XX/24)
