A brazil olimpia költségei jelenleg egészen pontosan 1,6 milliárd dollárral kerülnek többe, mint kellene, noha az ország már második éve szenved a recessziótól – írta nemrég a The Financial Times (FT) egy friss oxfordi tanulmány alapján. Az elemzés arra is figyelmeztetett, hogy a túlköltekezések ellenére Rio de Janeiro még mindig sokkal olcsóbbnak bizonyul (a maga 4,6 milliárd dolláros büdzséjével), mint elődei, akár London vagy Barcelona.
Az ilyen megarendezvények költségeit és hozadékait előzetesen csak félrebecsülni lehet – állítják a szakértők. Az akadémikusok szerint pedig az olimpiarendezésnek nincs is közgazdaságilag értelme – írta erről korábban a Business Insider. A költségek rendre magasabbak, mint hisszük, a profit viszont rendre alacsonyabb, az eseményre felépített inrastruktúra sosem olyan, mint amit utána a hétköznapokban is szívesen használnánk, a szükséges biztonsági intézkedések pedig általában csak akadályozzák a helyi vállalkozások jövedelmezőségét.
„Amikor Rio jelentkezett az olimpiai tenderre, a brazil gazdaság jól teljesített. Ám ennek már lassan tíz éve” – teszi hozzá az FT. Az ország azóta súlyos krízisbe került, amit negatív növekedés és a költségek fedezetének teljes hiánya kísér. Ráadásul – a CNN Money és a Moody’s jelentése szerint – az olimpia nem is fogja kisegíteni az országot a bajból.
Az idézett oxfordi tanulmány 15 nyári olimpia adatait vetette össze az 1960-as római játékoktól kezdve napjainkig. Konklúzió: olimpiát rendezni az elképzelhető legkockázatosabb üzlet, amibe egy város (és ország) csak belevághat. A vizsgált rendezvények közül egyik sem tartotta az eredeti büdzsét, és szinte minden második megduplázta tervezett költségeit. A csúcstartó eddig London 15 milliárd dollárral (2012) és Szocsi 22-vel (2014). A legbotrányosabb pénzügyi terveket Montreál produkálta 1976-ban, 720(!) százalékos tévedéssel, a „legprecízebbek” pedig a kínaiak voltak 2008-ban, mindössze 2 százalékos eltéréssel. A kanadai metropolisz ezek után 30 évig nyögte az adósságait, a 2004-es athéni olimpia pedig – köztudottan – hozzásegítette Görögországot egy közel 10 évig tartó pénzügyi válsághoz.
Az átlagos költés egyébként 3,1–5,2 milliárd dollár közé tehető olimpiánként. (A Budapestet is érintő 2024-es olimpia költségeit például az egyik versenytársjelölt, Los Angeles csapata 4,1-4,6 milliárd közé saccolja.) A vendéglátók és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azonban sosem őszinték ezen a téren – állítják az oxfordiak. „A brit kormány például közölte, hogy London a terveken belül teljesített, holott a valóságban 76 százalékkal lépte túl a pénzügyi kereteket. Rio esetében az egy sportolóra jutó költség 400 ezer dollárra lett tervezve, miközben az átlagos érték 600 ezer, Londonban pedig 1,4 millió volt a fej-kvóta” – olvasható a tanulmányban.
Ezek után nem is csoda, ha lassan már hálóval kell fogni a jelentkezőket a soron következő olimpiák megrendezéséhez. A Business Insider szerint például a 2022-es téli játékokat sem akarta senki igazán bevállalni. Már a 2014-es jelentkezési folyamat is drámaian alakult: a demokratikus országok sorra kiszálltak, így maradt Peking és a kazahsztáni Almati. Végül pedig az előbbi került ki győztesen a folyamatból.
Nem csodaszer
Az olimpia mindenképpen segíti majd a brazil infrastruktúra fejlődését, ám a turizmus időszakos felfutása sem húzhatja ki a gazdaságot jelenlegi – a 30-as évek óta a leghosszabb – recessziójából. A CNN Money cikke szerint Brazília gazdasági lejtmenetben is 7,1 milliárd dollárt költött a helyi infrastruktúra fejlesztésére (például vasútépítésre). Ez pedig jóval több, mint amit anno a futball-világbajnokság idején invesztált, habár az akkor 12 várost érintett.
2008 és 2014 között Rio bevétele a tengerentúli turizmusból közel egymilliárd dollárral nőtt – többnyire a 2014-es futball-világbajnokságnak köszönhetően. Most nyáron 400 000 turistát várnak a játékokra, így az idegenvezető cégek nagy versenyre számíthatnak. Az általános vélekedések szerint az olimpia jó hatással lesz a vendéglátásra és a helyi kereskedelemre, de gazdasági robbanást azért nem fog előidézni. A worldfinance.com idevágó írása szerint ráadásul a vendéglátó országnak mindig észben kell tartania, hogy ha ebben leszerepelnek, az bizony negatívan hat a turizmusuk jövőjére is.
És sajnos úgy tűnik, ezek a befektetések itt mit sem érnek: a brazil gazdaság tavaly 3,8 százalékkal esett, idén pedig „csak” 3,5-tel zsugorodik. Az IMF szerint pedig a gazdasági növekedés iránya 2017-ben sem lesz jobb. Brazilok milliói kerültek az utcára, a munkanélküliség kétszámjegyű. Tombol az infláció, a fizetőeszközük (a reál) pedig gyakorlatilag két év alatt elértéktelenedett. A recesszió miatt pedig még az is bekövetkezhet, hogy jóval kevesebb helyi megy majd el megnézni a játékokat, mint remélték.
Ráadásul a brazil kormány mintha elfelejtkezett volna néhány apróságról: az olimpiát anyagilag támogató cégek ugyanis masszív adókerülésbe kezdtek, ugyanakkor a kormányzat egyelőre nem tervezi, hogy a helyieknek ingyen részvételt biztosítana a versenyeken – az ott élők nagy bánatára. A brazil vezetésnek tehát ideje volna megerősítenie a kapcsolatát a helyi közösségekkel és megnyernie őket az „ügynek”, ha szeretnék, hogy a remélt bevételek tényleg befolyjanak – hangzik a jó tanács.
2016. 07. 29. (XX/30)
