A francia Cőte d’Azur kávézó tulajdonosa olyan leckét adott a vásárlóinak, ami rövid idő elteltével a Twitteren is nagy sikert aratott. A Riviérán megforduló vásárlók sokszor panaszkodnak az eladók rossz modorára, a francia kávézó menedzsere, Fabrice Pepino azonban úgy vélte, hogy a vásárlók is tanúsíthatnának némi udvariasságot. Így került ki az üzlet homlokzatára az a bizonyos tábla, amely szerint azon vendégek, akik csupán az „Egy kávét!” kifejezéssel rendelnek az étteremben, azok hét euróért, míg akik a „légy szíves” szót is beleillesztik a mondatba, csupán négy euróért kávéhoz juthatnak. A történet sikere illusztrálja, hogy az emberek nyitottak a vállalatok társadalmi törekvéseire, szeretik, ha a cég, ahol a pénzüket költik, pozitív értékek mellett áll ki.
2003-ban indította útjára időseket segítő kampányát az angliai Innocent Drinks. Ennek keretein belül arra bátorította vásárlóit, hogy kössenek kis sapkákat, amelyek aztán a smoothie-s üvegek tetejét díszítették. Az eladásból befolyt nyereség tíz százalékát az Age UK nevezetű alapítványnak adományozta. Ők aztán az idősek megsegítésére fordították a befolyt összeget. A pénzből főleg takarókat, meleg ruhákat vásároltak a sokszor nélkülöző öregeknek, illetve programokat szerveztek számukra az Age UK központjaiban, hogy ne kelljen meleg élelem és társaság nélkül eltölteniük a hideg téli napokat.
Bár ezek a kampányok meglehetősen önzetlennek tűnnek, sokszor mégis egy jól átgondolt üzleti stratégia részei. Vicki Loomes, a TrendWatching vezető munkatársa szerint ez a megengedő árazási stratégia lehetőséget ad a vállalatok számára, hogy megmutassák az „emberi” oldalukat, ám a valóságban csak egy nemzetközi trendet követnek. Ugyanis minél hamarabb és minél kreatívabb módon használják ki a társadalom hangulatát, annál több hasznot húzhatnak belőle. Jó példa erre a zöld mozgalom. Egy amerikai fogyasztóvédelmi csoport, a Consumers Union felmérése szerint jelenleg a tojás az a termék, amin a legtöbb környezet- és állatbarát címke van feltüntetve, mint a „fűvel etetett”, „antibiotikum-mentes”, „biodinamikus” és „hormonmentes”. A vásárló a polc előtt állva legtöbbször teljesen tanácstalan, és többségében totális információhiánnyal küzd a termékek valós minőségét illetően. A fogyasztók egyre kevésbé hisznek az önmagukat bionak beállító vállalatoknak, így immár elszaporodtak azok a kezdeményezések, amelyek a hamis címkéket igyekeznek leleplezni. Ilyen az EnviroMedia csoport Greenwashing Indexe is, amely egy folyamatosan bővülő adatbázis a zöld hirdetések valódiságának vizsgálatáról.
2016. 09. 23. (XX/38)
