Nemcsak az amerikai elnökválasztás kimenetelét, hanem annak gazdasági következményeit illetően is megoszlanak a szakértői vélemények. A vita jellemzően néhány nagy téma köré csoportosul.
A The Wall Street Journal gyűjtése szerint ezek a foglalkoztatás és a bérek, a kereskedelem és a globalizáció, az adózás, a szociális háló és az egészségügy, a központi adósság, a bevándorlás, az infrastuktúra, a monetáris politika és a Fed, valamint a tandíj és a szövetségi minimálbér kérdései. Ehhez hasonlóan nagy témakör maga a Wall Street is, amely ugyanakkor számos ponton kapcsolódik az előbb felsoroltakhoz. Ugyanakkor vannak, akik azt is nehezményezik, hogy a Szilícium-völgyről és a techóriásokról alig esik szó a jelöltek beszédeiben. Pedig egy „kompetens jelölt – olvasható a nem éppen demokratapárti The Week honlapján – védelmébe venné ezeket a cégeket, és rámutatna arra is, hogy az elmúlt években sokkal többet tettek a gazdaság dinamizmusa érdekében, mint az egyre csak „koncentrálódó szektorok” és a „remegő nagybankok”.
A The Guardian egyik nemrég megjelent cikke szerint a német gazdasági minisztérium friss jelentésében ez áll: Donald Trump elnöksége rombolná az amerikai gazdaságot. A német minisztérium nem volt hajlandó kommentálni a Der Spiegel által idézett jelentést, amely – többek között – csökkenő GDP-t, kevesebb munkahelyet és növekvő munkanélküliséget vizionál egy republikánus győzelem esetére. Kiemelik, hogy Trump 4400 milliárdos adócsökkentéssel operálna (ezzel ellentétben Clinton 1000 milliárd dollárnyi plusz adót szedne be a következő 10 évben), átszabná az állami szabályozásokat és keményebben tárgyalna a szabadkereskedelmi övezetekről. Habár Trump azt állítja, hogy mindezzel 3,5 százalékos gazdasági növekedést, és mintegy 25 millió új munkahelyet teremtene, néhány európai közgazdász erősen megkérdőjelezi e gazdasági feltevések alapjait.
2016. 11. 04. (XX/44)
