hetilap

Korábban tanácsadóként, fejvadászként, felsővezetőként dolgozott HR területen több mint egy évtizedig. „2011-ben – amikor otthon voltam a kislányommal – indítottam el a blogot, először csak szórakozásként, »agytornaként«, hogy legyen valamilyen szakmai elfoglaltságom a babázás alatt is. A kezdetektől fogva ugyanannak a célcsoportnak, ugyanabban a témában blogolok, s mára egy olyan szakmai oldalt tudhatok a magaménak, aminek havi szinten több mint húszezer olvasója van” – mesél tevékenységéről, ami azért számít különlegesnek, mert kevesen foglalkoznak a munkavállalók jogaival, s ezenbelül is a kismamák, anyukák jogi védelmével.
Hat évvel ezelőtt még kifejezetten ritkaságnak számított ez a téma, és a gyakori munkajogi változások révén nem is könnyű követni ezt a szakterületet. Ági abban hisz, hogy a jogi tájékoztatás mellett az anyukák lelkével is kell foglalkozni, így nem tipikus, sablonos jogi tanácsokat osztogat, hanem közösen dolgozzák ki a nekik is elfogadható és véghez is vihető stratégiát. Az sem mindennapos máshol, ami nála már évek óta megszokott, hogy online módon, otthonról tanulhatnak kifejezetten anyukákra „szabott” tananyag segítségével jogi ismereteket, s ugyanez álláskeresés terén is elérhető az ügyfelei számára online tanfolyamon. Ráadásul anyukaként több empátiával is szemléli az ügyfelei helyzetét, mint mondjuk egy férfi ügyvéd, akinek sosem kellett a főnöke előtt a várandósságát vagy a magzata elvesztését bejelenteni vagy a beteg gyermeke miatt elkéredzkedni.
Ám a gyermekes álláskeresők mellett bárki meríthet ötletet nála és kérhet tanácsot tőle. Mivel álláskeresésben a módszerek, a technikák ugyanazok, ezért bárki más is hasznosíthatja a blogon írtakat, vagy a tanfolyamon tanítottakat, így volt már több, nem anyukaként jelentkező ügyfele is.
Arra a kérdésre, hogy milyennek látja a nők helyzetét ma Magyarországon, így válaszolt: „Vannak jó kezdeményezések, de sajnos összességében több volt a negatív változás az elmúlt években. Szeretjük azt hangoztatni, hogy mennyire családbarát és gyerekbarát a magyar nép, a magyar társadalom, de sem az általános megítélés, sem a jogalkotás, sem a munkáltatók nem ezt bizonyítják. Csak egyszerű példák szintjén: szüljön egy nő minél több gyereket, de a munkaadók úgy gondolják, hogy ne az ő cégüknél, mert akkor nekik kell fizetni utána. Sajnos a gyakorlatban sem türelmes a társadalom, például a boltban a sorban várakozó és unatkozó gyermekét sikertelenül lekötni próbáló anyával. A tömegközlekedési eszközökön nem adják át a helyet a kismamáknak, de meg lehet azt is nézni, hogy a zebránál hány autós áll meg, hogy átengedje a babakocsit toló anyukát… Én abban hiszek, hogy ha rendszerszintű változás nincs, akkor az egyének szintjén kell változtatni, ezért hoztam létre a blogot és a hírleveleket, ahol minden anyuka tájékozódhat a jogairól.”
Ugyanakkor Repka Ágnes nem gondolja, hogy mindenkit ki kell otthonról mozdítani: aki elégedett az anyai szereppel, és az ő családjukban ez mindenkinek megfelel, annak nem kell feltétlenül visszasietni a munkába. Azért tesz erőfeszítéseket, hogy akinek dolgoznia kell, vagy dolgozni szeretne kisgyermek mellett, azt ne ítélje el a társadalom, ne bélyegezze meg, s ne osztogasson neki kéretlen tanácsokat vagy véleményt. Túlságosan bevette a magyar társadalomba magát az az elképzelés, hogy a gyerekkel három évig otthon kell maradni. Szeretik megszólni az anyákat, vagy ijesztgetni őket a gyermek fejlődési problémáival, holott ezt nem támasztja alá semmilyen kutatás. Mint vallja: jó lenne végre elfogadni, hogy sokfélék vagyunk – ami az egyikünknek jó, az a másikunknak nem biztos, hogy megfelel.
És hogy mi a női karrier titka? Ági szerint: önbizalom, rugalmasság, türelem és jó háttér – egy támogató férjjel, partnerrel összeegyeztethető a karrier és a családvállalás. „Őszintén hiszem, hogy a gyerekvállalás nem egyszemélyes harc, hanem ketten kell, hogy végigcsinálják, így én az apukák szerepvállalását hangoztatom! Ha az édesanya nem egyedül kell, hogy megoldjon mindent a gyermekekkel kapcsolatban, a munkájára, karrierjére is több ideje marad, s jobban tud teljesíteni. Elmehet az apuka is gyermekápolási táppénzre, és ő is elviheti reggel a bölcsibe, oviba a kicsiket”.
Áginak két e-bookja jelent meg eddig magánkiadásban, mind a kettő egyedülálló Magyarországon ebben a témában. Az első, a Jogod van hozzá! várandósoknak szól, minden fontos munkajogi és karriertanács benne van, ami a babatervezésétől a szülésig fontos lehet egy olyan nő számára, aki dolgozik, és nem akarja feladni a munkáját azért, mert kisbabát vár. Ennek a folytatása, a másik e-book, a Dolgozó mami 2.0, mely a kisgyerekes anyukáknak tartalmaz hasznos tanácsokat ahhoz, hogyan térjenek vissza sikeresen a babázás után újra a munka világába, mit tegyenek, ha a munkáltatójuk nem akarja visszavenni őket, vagy ha diszkrimináció éri őket.
A népszerű blogger eközben a második kisbabáját várja. Hogy hogyan lehet összeegyeztetni a családot, a gyereknevelést a munkával? Mint mondja: „Nem könnyű, de nem is lehetetlen. Amíg az első lányom nagyon kicsi volt, sokat dolgoztam éjszaka, ekkor születtek nagyrészt a blogbejegyzések, hírlevelek, s ahogy nőtt, egyre több tanácsadást tudtam mellette vállalni. A mostani időbeosztásom is hozzá igazodik, akkor dolgozom, amikor ő oviban van, így nem szoktam sem esti, sem hétvégi munkákat vállalni, az kizárólag az ő ideje. Az online tanfolyamok is a rugalmasság jegyében születtek, sokkal könnyebb úgy egy anyukának is tanulni, hogy nem kell kilépnie otthonról, nem kell a kicsijét senkire rábízni, hanem akkor, úgy, olyan ütemben tanul munkajogról vagy álláskereséséről, amikor éppen ideje van rá. Most a második lányom születése miatt egy időre én is visszavonulok tavasz végén, de 2018-tól újra dolgozom majd, természetesen csökkentett munkaidőben, főleg online módon.”
A további terveiről faggatva pedig kiderül: szeretné továbbvinni azt, amit elkezdett. Több száz kismamának, anyukának segített eddig minden évben személyesen, hírleveleinek jelenleg is több mint tizenhárom­ezer olvasója van, sok előadást tart, nyilatkozik tévében, rádióban, hirdeti mindenütt az anyukák jogait. Bár már ez is hatalmas eredmény, még nagyon sokan vannak, akiket – jogi ismeretek hiányában – kihasznál, becsap a munkáltatója. Egyszóval Ágnes szerint van még tennivaló ezen a téren a jövőben is.
Végül az álláskeresőknek javasolja: „Az állandó tanácsomat tudom csak mondani: ne csak az álláshirdetésekre való pályázásban bízzon, hanem emellett foglalkozzon kapcsolatépítéssel, használja a közösségi média adta előnyöket, keressen direkt módon állást, kiszemelt cégeket behálózva, közvetlenül jelentkezve hozzájuk, és készüljön fel a lehető legalaposabban az interjúkérdésekre és a bértárgyalásra. Több mint tizenöt éves szakmai tapasztalatom alapján mondhatom, azok érnek el hamar sikert, akik módszeresen, következetesen dolgoznak az új állásuk megtalálásán, s nem csak alkalomszerűen, néha-néha foglalkoznak álláskereséssel.”

Névjegy

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek