Az amerikai óriásvállalat, a General Motors (GM) 1929 óta egyedüli tulajdonosa az Opel-gyárnak. Az amerikai irányítás alatt az Opel a legkiválóbbak közé küzdötte fel magát: a varrógépek, kerékpárok és motorbiciklik termeléséből az egyik legnagyobb európai autógyártóvá lépett elő (lásd korábbi cikkünket: A varrógéptől a rakétaautóig. Hetek, 2016. július 8.). Valóban nagy jelentőségűnek mondható tehát, hogy 88 év után a GM úgy döntött, eladja az Opelt. A vásárló a szintén nagy múltra visszatekintő francia PSA – a Peugeot-ot és a Citroënt is magában foglaló – csoport.
A két fél márciusban hivatalosan bejelentette, hogy aláírták az adásvétellel kapcsolatos szándéknyilatkozatot. A tranzakció létrejöttét még hosszú tárgyalások fogják megelőzni, amelyeken a felek megegyeznek a részletekről, és amikor ez megtörténik, akkor még az Európai Versenyhivatalnak is jóvá kell hagynia a fúziót. A vizsgálat átlagos átfutási ideje 7-11 hónap, amely ilyen nagyságrendű ügylet esetén egészen biztosan a hosszabb határidő felé fog eltolódni. Ezzel együtt a tényleges fúzió az idei évben még nem várható.
A változás első hallásra kissé szokatlannak tűnik: francia–német közös autógyártás? Az Opel vezetősége mégis üdvözli a lépést. Ezzel ugyanis végre megszűnne az a globálissá vált, a piacon nehezen értelmezhető karantén, amelybe a GM az Opelt eddig zárta. Az európai márkát ugyanis az amerikai anyavállalat lényegében nem engedte ki a világpiacra. Az pedig viszonylag szerény közgazdasági ismeretekkel is belátható, hogy a világ legnagyobb versenyét produkáló, leginkább túlszabályozott gazdasági térségében – vagyis Európában – nagyon nehéz jelentős sikereket felmutatni azokhoz a versenytársakhoz képest, akik a világpiac más részein is versenyezhetnek. A nagyszámú márkát – Chevrolet, Cadillac, Buick, Holden, hogy csak a legismertebbeket említsük – magáénak tudó GM viszont soha sem engedte meg az Opelnek, hogy Európán kívüli piacokon is rajtvonalhoz álljon, legalábbis nem jelentős mértékben. Ennek köszönhetően hiába értékesített az Opel a tavalyi évben is több mint 1,1 millió járművet Európában, nem sikerült nyereségessé tenni a termelést. Pedig az utóbbi néhány évben jelentősen átrendeződött a globális autópiac: