Március 25-én tartják szerte a világon a magzatgyermekek világnapját, aminek alkalmából most teljes terjedelmében elérhetővé tettük korábban e témában megjelent cikkünket.
Ezek az írások Isten akaratának (parancsolatainak) elfogadói és megcselekedői számára színes, örömteli, sikeres, boldog életet ígérnek (Mózes 5. könyve 28. rész). A Szentírás olyan Istent mutat be, aki hatalmas arra, hogy ránk árassza minden kegyelmét, hogy "mindenben, mindenkor elégségetek lévén, minden jótéteményre bőségben legyetek" (Pál apostolnak a Korinthusiakhoz írott 2. levele 9. rész 8. vers).
A kereszténység megújulását időről időre célul tűző mozgalmaknak nemegyszer volt mozgatórugója az a felismerés, hogy a Biblia által elénk tárt hívő élet és
az egyes felekezetek által tanított – sőt még inkább bemutatott – élet között az őszinte, Istent kereső hívők áthidalhatatlan ellentétet találtak. Az egyháztörténetben sokszor láthatjuk, hogy ennek az ellentétnek a feloldása hívők millióinak életében egy erősebb elkötelezést, a Bibliához való radikális viszszatérést eredményezett. Az evangéliumot (az örömhírt) hirdető kereszténység nem ítélkezni akar a világ felett, hanem annak nyomorúságát látva segíteni akar rajta.
Míg egyes felekezetek tanításában, teológiájában, tradíciójában szép számmal találhatunk életellenes vagy tudományellenes nézeteket, a Bibliában ilyesminek
nincsen nyoma. Természetesen vannak olyan "tudományos eredmények", amelyeket a hívők kétkedve fogadnak, sőt olyanok is, amelyekkel szemben inkább a Biblia igazságait tekintik maguk számára irányadónak.
hetilap
