Szomorúan olvastam lapjuk április 7-i számában a Korlátozást ígér a Fidesz
címmel megjelent cikket. A Fidesz egyházpolitikai elképzeléseinek fókuszában nem
a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990. évi IV. tv. (Ltv.) módosítása
áll, hanem a párbeszéd a vallási közösségekkel. Az Ltv. 2001-eshez hasonló,
átfogó módosítását nem tartjuk szükségesnek. Ugyanakkor megoldást kell találni a
gazdasági céllal alakult álegyházak kiszűrésére (a Hit Gyülekezete nem tartozik
ide). Hisszük, hogy az ehhez szükséges apró módosításokat a nagyobb és a kisebb
egyházak is támogatnák, hiszen közös érdekük, hogy a gazdasági haszonszerzés
látszatát is elkerülhessék. Meggyőződésünk, hogy egy ilyen módosításhoz a
mindenkori képviselők kétharmada is megnyerhető.
Különösen abszurd állítás, miszerint az állítólagos módosítással a Fidesz az
őt „nem támogató egyházakkal szemben” lépne fel. A kétharmados törvény
garantálja, hogy az egyházügyi törvényhozást büntetőeszközként senki ne
használhassa fel.
Nem logikus következtetés, hogy Orbán Viktornak a miniszterelnöki vitán tett
megjegyzéséből „logikusan az következne, hogy a konzervatív oldal ma már nem
azonos a Fidesszel, hanem a KDNP-vel azonos”. Emlékeztetni szeretnék, hogy a
konzervatív jelzőt az SZDSZ politikusai ragasztották a Fidesz – Magyar Polgári
Szövetségre, amelynek elidegeníthetetlen joga, hogy magát evvel szemben
kereszténydemokrata pártként jelölje. Mindez nem KDNP-vé válását jelenti, hanem
az európai kereszténydemokrata táborhoz való tartozást.
A cikk mellett közölt „Tíz kicsi” keretes írás nem elég körültekintő, összesen
12-en voltak jelen a találkozón.
Az egyházak politizálásával kapcsolatban csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy
mindig a „történelmi egyházakat” bírálják a politikába való beavatkozás
vádjával, holott a sérelmezett jelenségek a baloldal mellett mozgósító Hit
Gyülekezete esetében is megtalálhatóak. Szerintem minden vallási közösségnek, s
azok vezetőinek is joga van állást foglalnia politikai kérdésekben is, ha
szükségét látja, akár konkrét politikai irányzatot is megnevezve. Ha valamely
politikai mozgalom, párt olyan intézkedésekre készül, melyek életellenesek,
akkor tiltakozni kell ellene. Ha valaki pártplakáton elferdíti, ellenkezőjére
fordítja a keresztények imádságát, a miatyánkot, mint azt az SZDSZ tette, amikor
a saját országa eljövetelét hirdette, akkor azt vissza kell utasítani. Nem
tudom, keresztény gyülekezet tagjai hogyan szavazhatnak ilyen pártra?
Sajnálattal vettem tudomásul, hogy megkérdezésem nélkül írtak rólam (is) súlyos,
a tényeket elferdítő bírálatot. A jövőben szívesen állok rendelkezésükre a
Fidesz egyházpolitikájával kapcsolatos kérdésekben.
Budapest, 2006. április 18.