Érdekes volt a
Balaton-parti EFOTT-találkozó tandíjvitájáról szóló riportjuk. (Hetek, 2006.
július 28.) A riport pontosan megmutatta, hogy a hallgatók nagy többségének nem
okoz gondot a havi néhány ezer forintos tandíj. Ezt talán a legjobban egy ottani
diák a cikkben nem idézett közbeszólása mutatta: „Jól van, legyen tandíj, de
akkor legyen ingyen a sör.”
A tandíj bevezetése a kormány szerint kettős célt szolgálna: több pénz jutna
a rászorulók tandíjára, másrészt több pénz kerülne az egyetemekhez. A Hallgatói
Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) egy nyilatkozata szerint azonban
a tandíjtól „nem javul a magyar felsőoktatás minősége”. Szerintük ez a
többletforrás nem javítja az egyetemek helyzetét, mert „nem strukturálja újra az
intézmények támogatási és elosztási mechanizmusait”. Továbbá: „nem változtatja
meg a felsőoktatási intézmények pazarló, üzletszerűtlen gazdálkodását”.
A HÖOK-nak valószínűleg igaza van abban, hogy a felsőoktatás jelenlegi rendszere
nem jól működik. Hosszan lehetne sorolni a példákat, én csak két számot
szeretnék mondani. Tavaly Magyarországon több mint ötezer kommunikációs
szakembert és több mint tízezer jogászt képeztek, azaz ha marad ez a rendszer,
akkor mire 40 év múlva nyugdíjba mennek, addigra Magyarországon több mint 200
ezer kommunikációs szakember és 400 ezer jogász lesz (az összes kereső 10
százaléka)! Tényleg közelíteni kell a piaci igényekhez a keretszámokat és a
finanszírozást.
Ebben tehát igaza van HÖOK-nak, de fölvetődik néhány kérdés. Eddig, amíg a
felsőoktatást csak az adófizetők pénzéből finanszírozták, miért nem kardoskodott
így a HÖOK a reformok mellett? Ha ilyen „pazarló, ésszerűtlen” az egyetemek
gazdálkodása, eddig miért lobbizott úgy a HÖOK a többletforrásokért? Miért csak
akkor vette észre a HÖOK, hogy fölöslegesek a többletpénzek, amikor a saját
pénzükről lett szó?
Mindig másképpen állunk valamihez, ha annak látjuk a pontos költségét. A tandíj
segíthet abban, hogy minden diák rájöjjön, nem szívességet tesz azzal, hogy
tanul, hanem a saját jövőjét építi. S lám a tandíjnak már a terve is komoly
hatással volt.
A HÖOK ezzel a hirtelen jött felelősségérzetével meggyőzött. Kell tandíj.
Gulyás Mihály Balázs, Budapest
2006. 08. 12. (X/32)
