Terebélyesedő mozgalom a
városi kerékpározásért című írásukkal kapcsolatban szólnék néhány szót.
A cikk felvezetőjében idézik Kürti Gábort, aki azt mondja, hogy a kerékpárosok
nem akadályozzák a közlekedést, hanem közlekednek.
Magam mint közlekedő ember, aki autóbuszvezetőként rovom nap mint nap a főváros
útjait, sajnos nem tudok maradéktalanul egyet érteni Kürti úrral.
Sajnos, mint minden egyéb esetben, amikor a tömegek normális hozzáállását néhány
abnormális viselkedése miatt kell egészében negatívan értékelni, legyen szó akár
focimeccsről, akár békés demonstrációról. Ebben az esetben is ez a helyzet.
Magam is azt tapasztalom, hogy a bringások zöme örül a lehetőségnek, hogy a
város egyre több útján biztosítanak számára lehetőséget, hogy az egyéb
járműforgalomtól elválasztott, védett kerékpárutakon közlekedhessenek.
De nem mehetünk el szó nélkül azok mellett, akik bizony zavarják a közlekedést.
Rendszeresen közlekedek a Dózsa György út – Vágány utca útvonalon. A Hősök
terétől ezen a szakaszon kerékpárút áll drótszamaras honfitársaink
rendelkezésére. Igazán vidám és számomra mindenképpen irigylésre méltó az
autóbusz fülkéjéből, a dugóban várakozva, családokat, fiatal párokat látni,
amint akadálytalanul haladnak biciklijeikkel a napsütésben. Alkalmasint szívesen
cserélnék némelyikükkel.
Tényleg nincsen még mindenhol, és lehetett volna a meglévők esetében is kicsit
körültekintőbben kijelölni a nyomvonalat. Akkor talán nem kellene a Hősök terei
buszmegállóban a buszról leszálló és dolgukra igyekvő emberek miatt nagyokat
fékezni vagy megállva bosszankodni a kerékpárutat szabályosan használóknak. Mert
ezen a helyen vehetne egy határozott ívet a sárga vonalpár, és az így kialakult
öbölben a gyalogosnak is több ideje és tere lenne felmérni, hogy merre hány
méter.
A javítandó hibák és hiányosságok ellenére nem tudok napirendre térni azok
magatartása felett, akik a kerékpárút helyett az úton haladni törekvő autók,
buszok, trolik közt igyekszenek közlekedni. Ha még jól emlékszem, az úton
közlekedni szándékozókra, így a kerékpárosokra is vonatkozó szabályok
gyűjteménye, a KRESZ nem alternatívát ad a bringásoknak, hanem kötelezettséget.
Az olyan utakon, ahol kerékpárút is van, a kerékpáros köteles azon közlekedni,
hiszen éppen azért hozták létre, hogy a járműforgalmat ne zavarják egészségesen
és olcsón közlekedő honfitársaink. Vagy fogalmazhatunk másként is. Azért van a
kerékpárút, hogy a bringások zavartalanul juthassanak el céljukhoz.
Nem lenne sok gond a szabálytalankodókkal sem, ha az ember nem érezné azt velük
kapcsolatban, hogy céljuk egyértelműen a nagyobbak és gyorsabbak feltartása,
akadályozása. Adódik alkalom néha az érintettel szót váltani, mert a megállóban
álló autóbuszt az ilyen kegyetlenül kikerüli, és ekkor éppen a buszvezető,
tavasszal nyitott, ablaka mellett halad el. Én ilyenkor meg szoktam mutatni a
bringazsonglőrnek a mellette karnyújtásnyira futó védett lehetőséget. A válasz a
megmutatásra a bemutatás. Biztosan tudja mindenki, mire gondolok: jobb kéz
középső ujj az ég felé.
Azt gondolom, hogy ezzel, a kézzel jelzett jókívánsággal, a vagány kerekező nem
csak nekem, hanem Kürti úrnak és egész mozgalmának is üzen. Sajnos...
Specht József
autóbuszvezető
2007. 05. 11. (XI/19)
