Szeretném felhívni a figyelmüket a Sueddeutsche.de portálon megjelent írásra, amely szorosan kapcsolódik a keresztényüldözésről szóló sorozatukhoz. Kálvin János és Luther Márton, úgy tűnik, nemcsak a Biblia lefordításában jeleskedtek, de hozzájárultak ahhoz is, hogy az analfabétizmus visszaszoruljon. Céljuk az volt, hogy minél több honfitársuk tanuljon meg írni és olvasni, így téve lehetővé azt, hogy maguk is olvashassák a Szentírást.
Ennek a folyamatnak egy „mellékhatásaként" a protestánsok körében magasabb képzettségi szint is kezdett kialakulni, többen kezdtek iparral foglalkozni, és kevesebben maradtak a földművelésnél. Az iparosodás viszont magasabb jövedelmet tett lehetővé, mint a katolikusok számára.
Sascha O. Becker, a Warwicki Egyetem professzora, a Coventryben található Globális Ökonómia Kutató Intézet helyettes vezetője egy tanulmányban foglalta össze, hogy a protestáns munkamorál és a katolikus területek korábbi képzettségi elmaradottsága összefüggésben lehet a jelenlegi gazdasági válsággal.
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »