hetilap

A Nemzeti Hitvallás ismételten hivatkozik az úgynevezett történelmi alkotmányra, mely valójában soha nem volt. Az Aranybulla sem volt az, hanem az ersöd nemesi rend és a gyen­gül királyi hatalom közötti szerzdés. Verbczi István Hármaskönyve, a hírhedt Tripartitum pedig a magyar társadalom szétszakításának hátborzongató dokumentuma. Verbczi nagy tudású jogász volt, de ez a mŐve Bibó István szerint a magyar alkat eltorzulásának okozója, mely ugyanakkor a „zsákutcás magyar történelem” kezdetét jelöli meg.
A Tripartitum jelzi a magyar társadalomfejldés legkárosabb jelenségét, mely a parasztságot kitaszította a nemzetbl, és évszázadokra jogfosztottá tette. Ezt ostorozta Széchenyi István mint az ország elmaradottágának f okát, mert ez tette Magyarországot nagy parlaggá. A nemesség bosszúja Dózsa György parasztlázadását követen messzemen következményekkel járt, és nagymértékben hozzájárult a mohácsi katasztrófához. Erre valóban nem lehetünk büszkék.
Mohács után Magyarország elveszítette függetlenségét, és önrendelkezését a törökök kiŐzése után sem nyerte vissza. Az ország a Habsburg Birodalom tartománya lett, melynek önállósága nem állt a Habsburg-uralkodók érdekében.
A függetlenség századokon keresztül nagy magyarok, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos megvalósíthatatlan vágyálma lett. Az 1848-49-es szabadságharc bukása után az ország mint ellenséges tartomány katonai ellenrzés alá került, és önrendelkezése természetesen nem volt.
Az 1867-es kiegyezés után elnyert állami szuverenitás pedig korlátolt volt, mert a külügyet és a hadügyet Bécs irányította. Magyarország szuverenitását pedig már a második világháború eltt nagymértékben korlátozta a hitleri Németország agresszív dinamikája, mely Kelet- és Kelet-Közép-Európát német élettérnek tekintette.
A Nemzeti Hitvallás azzal az indokkal kapcsolja ki a német megszállás és a rendszerváltás közötti évtizedeket, hogy ebben az idszakban Magyarországnak nem volt önrendelkezési joga. Ez a nézet nem helytálló. Horthy Miklós a német megszállás után is kormányzó maradt, és az 1944. október 15-ei nyilas puccsig intézkedni is tudott.
A háború után Magyarország a gyztes hatalmak által korlátolt szuverenitással rendelkezett, és érvényesen alá tudta írni a párizsi békeszerzdést.
Magyarország függetlensége a Rákosi-diktatúra idején viszont ténylegesen megszŐnt. Ennek a függetlenségnek a visszaszerzése volt az 56-os forradalom és szabadságharc egyik célkitŐzése.
A Kádár-rendszer azonban kétségtelenül rendelkezett a szovjet érdekeket figyelembe vev korlátolt önrendelkezéssel. Így alakulhatott ki a „puha” diktatúra, mely különbözött a környez országok diktatúráitól, és így vált lehe­tvé 1989-ben a békés rendszerváltás. A NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország önként lemondott önrendelkezési jogának egy részérl, és elfogadta szuverenitásának korlátozását.
(A szerz Münchenben él történész.)

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek