Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából teljes terjedelmében elérhetővé tettük a korábbi lapszámunkban megjelent írásunkat. Fizessen elő még az áremelés előtt a Hetekre és spóroljon velünk! Részletek a Hetekben és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.

És még egy emlék: egy francia fotós, Jean-Pierre Pedrazzini halála és az utolsó képe, amely a Paris Match hetilapban jelent meg.

Akkor, 1957 márciusában nevezték át Párizsban „Kossuth tér”-re azt a teret, ahol a kommunista párt székháza állt.

Nem tudom, hogy hogyan reagáltak máshol Európában és a világon az emberek. De egy dolog biztos: Franciaországban nagy izgalommal követték az eseményeket, s nagy lett utána a felháborodás, s nemcsak az én családi körömben, hanem országszerte is. Kivéve a francia kommunista párt tagjai többségét. Nagy szégyen, ha visszagondolok erre (az olasz kommunisták okosabban reagáltak, határozottan elítélték a szovjet inváziót). De ennél még nagyobb szégyen az akkori kormányunk passzivitása. És ezt nemcsak a francia kormányról, hanem az ún. „szabad világ” összes kormányáról is elmondhatjuk.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek

hetilap

A legyőzhetetlen forradalom

A magyar nép volt az egyetlen, aki az 1945 utáni hatalmi struktúrát megkérdőjelezve fegyverrel szállt szembe a szovjet birodalommal Európában. Az 1956-os forradalom és szabadságharc világesemény volt, az egyidejűleg zajló szuezi háború sem homályosította el. A Dávid és Góliát küzdelmének képzetét keltő összecsapás máig pozitívan befolyásolja a magyarokról alkotott külföldi képet. Alighanem világszerte ez a magyar történelem legismertebb eseménye. (2017. 10. 20.)

Mészáros István László / Háttér

hetilap

"Ezt az egyet soha nem felejtem"

Soha nem tudta megbocsátani Kádár árulását, és azt sem, hogy 2006-ban, a szabadságharc 50. évfordulóján nem emlékezhettek meg a hozzátartozók és barátok. Fónay Jenő, egykori '56-os halálraítélt, aki 21 napot töltött a megtorlás idején a kommunista diktatúra siralomházában, emlékeiről mesélt a Heteknek. Ennek az interjúnak a felidézésével lapunk a négy éve elhunyt Fónay Jenő és a szabadságharc többi áldozata előtt is tiszteleg. (2006. 11. 17.)

Morvay Péter / Háttér

hetilap

Megverték a kommunisták, elszökött 1956-ban, majd hősi halált halt Vietnámban - egy miskolci fiú kalandos élete

Tóth Bertalan 1937. július 23-án született a Borsod-Abaúj Zemplén megyei Emődön. A család szerény anyagi lehetőségek mellett élte mindennapjait, jobbára földmunkából tartották fenn magukat. A második világháborúban az apát elvitték katonának, így a két fiúgyermek – Bertalan és Béla – átmenetileg apa nélkül maradt.

Hajagos Csaba / Háttér

hetilap

Nagy Imre, mítoszok nélkül: a forradalom vagy a kommunizmus mártírja volt?

Nagy Imre halála után 31 éven át jószerivel a nevét sem lehetett kimondani. A rehabilitálása és újratemetése óta újabb 32 év telt el, közben számos életrajz is napvilágot látott a mártír miniszterelnökről. A legújabb kötet A Nagy Imre mítosz – Mese a jó kommunistáról címet viseli. (2021.06.18.)

Morvay Péter / Hit és értékek